Sajnálattal tájékoztatjuk, hogy a december 17.-re tervezett Gábor Dénes-díjak ünnepélyes átadását halasztani kényszerülünk. A Parlamenttől kapott információk szerint a járványhelyzet erősödésére tekintettel idén már semmilyen rendezvényt nem fogadnak. Ezért Alapítványunk kuratóriuma úgy döntött, hogy a rendezvényt egy későbbi időpontra halasztja. A rendezvény időpontjáról a későbbiekben adunk tájékoztatást www.gabordenes.hu oldalon. A díjazottak személyét 2021. december 17-én nyilvánosságra hozzuk, megjelentetjük honlapunkon, Facebook oldalunkon és tájékoztatjuk a média képviselőit.

KIADVÁNY 2021

Idei kiadványunkat online is olvashatják vagy le is tölthetik!

Ez az év azonban más szempontból is különleges.
2021. december 17-én az Egyesült Államokban élő és alkotó – december közepén itthon tartózkodó – Dr. Pardi Norbert biológus zárt körben, de ünnepélyes keretek között mégis átvehette a Gábor Dénes-díjat Dr. Kövér László úrtól, az Országgyűlés elnökétől. Az esemény érdekessége még, hogy a Bolyai-díj átvételére hazaérkező Dr. Karikó Katalin is részt vett a találkozón és köszöntötte a díjazottat.

Díjazottak

Gábor Dénes Életmű díj
Dr. Petz Ernő gépészmérnök,
az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjas vezérigazgatója.

Külhoni Gábor Dénes-díj
Dr. Pardi Norbert biológus, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.

Gábor Dénes-díj
Dr. Dunai László
építőmérnök, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,
Dr. Kiss Rita Mária építőmérnök, a BME Gépészmérnöki Kar, Mechatronikai, Optikai és Gépészeti Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,
Dr. Maurovich Horvat Pál orvos, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója,
Dr. Váncza József villamosmérnök, az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutató-laboratórium vezetője,
Dr. Zsoldos Ibolya matematikus-mérnök, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

In Memoriam Gábor Dénes elismerés
Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj
Regős Krisztina építészmérnök hallgató,
Schäffer Ádám vegyészmérnök hallgató.

DR. PARDI NORBERT SZŰK KÖRBEN VEHETTE ÁT A KÜLHONI GÁBOR DÉNES-DÍJAT

 

 

2021. december 17-én az Egyesült Államokban élő és alkotó – december közepén itthon tartózkodó –

Dr. Pardi Norbert

biológus zárt körben, de ünnepélyes keretek között mégis átvehette a Gábor Dénes-díjat Dr. Kövér László úrtól, az Országgyűlés elnökétől. Az esemény érdekessége még, hogy a Bolyai-díj átvételére hazaérkezett Dr. Karikó Katalin is részt vett a találkozón és köszöntötte a díjazottat.

GALÉRIA

GÁBOR DÉNES ÉLETMŰ DÍJ

Dr. Petz Ernő

gépészmérnök, a Paksi Atomerőmű Rt. nyugdíjas vezérigazgatója,

az energetika, atomenergetika alkalmazásával összefüggő innovatív tevékenységéért, a nukleáris erőművi irányítástechnika és rendszertechnika gyakorlati alkalmazásai területén folytatott kutatásaiért, valamint a hazai energetika csaknem minden területét lefedő oktatási és közéleti tevékenységéért.

Életrajz:
Többgenerációs svábként született Tolna Megyében (1937), és elsőgenerációs értelmiségiként vált mérnökké a Műegyetemen (1960). Szakmai élete szorosan az energetikához kapcsolódik. 1979-ig a Hőerőművek Tanszék tanársegéde, adjunktusa. 1979-től a Paksi Atomerőmű fejlesztési osztályvezetője, 1984-től az MVM műszaki-gazdasági tanácsadója, osztályvezetője, főmérnöke. 1989-ben visszatér a Műegyetemre, a Nukleáris Technikai Intézet osztályvezetőjeként a tanreaktor gazdája, docens, igazgatóhelyettes. A rendszerváltozás során pályázat útján a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója (1991-94).
1970-ben egyetemi doktori, 1980-ban kandidátusi címet szerez, 1993 óta címzetes egyetemi tanár. 1971-72-ben a Stuttgarti Egyetem vendégkutatója.Oktatási és kutatási tevékenysége szerteágazó az energetika, hő- és atomerőművek, erőművi irányítástechnika és rendszertechnika területén. Szoros együttműködést alakít ki az erőműiparral.Nyolc szakkönyv, ill. egyetemi jegyzet, 60 tudományos cikk, számos kutatási jelentés/tanulmány szerzője/társszerzője. A 90-es évektől kezdve érdeklődése az energiapolitika felé fordul. A www.energiaakademia.lapunk.hu honlap társalapítója, itt több mint 320 írása jelenik meg, elsősorban a klíma- és energiapolitika tárgykörében. 

KÜLHONI GÁBOR DÉNES-DÍJ

Dr. Pardi Norbert

biológus, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa,

a Covid-19 vírus ellen vakcinaként felhasználható mRNS kidolgozásához kapcsolódó, a nukleozid módosított mRNS sejtekbe juttatására kidolgozott eljárásért, melynek lényege, hogy az mRNS molekulát speciális lipid nano-partikulumba csomagolja, mely ílymódon az immunsejtekbe jutva erős immunválaszt hoz létre. Munkája eredményeit öt szabadalmi bejelentésben és több mint negyven kiemelkedő jelentőségű tudományos publikációban jelentette meg.

Életrajz:
Pardi Norbert a Szegedi Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát biokémia és genetika szakirányon 2004-ben, majd ugyanitt doktori fokozatot 2011-ben. Mind diploma mind doktori dolgozatát Boros Imre professzor szakmai irányításával végezte, témája az ecetmuslica p53 fehérje kölcsönható partnereinek azonosítása volt. 2011-ben csatlakozott Karikó Katalin és Drew Weissman professzorok laboratóriumához a Pennsylvania-i Egyetemen, ahol a messzendzser RNS (mRNS) terápiás célú alkalmazásának lehetőségeit kutatta, különös hangsúllyal egy módosított mRNS alapú vakcinálási platform kifejlesztésére fókuszálva. A világon elsőként, 2015-ben publikálták a módosított mRNS-lipid nanopartikula platform létrehozását és jellemzését, majd 2017-ben szintén elsőként demonstrálták, hogy a platform kiválóan alkalmazható fertőző betegségek elleni vakcinák kifejlesztésére. A jelenleg nagy sikerrel alkalmazott Pfizer-BioNTech és Moderna COVID-19 elleni mRNS vakcinái ezen a technológián alapulnak. Jelenleg a Pennsylvania-i Egyetem mikrobiológiai tanszékén vezeti önálló kutatócsoportját, ahol számos más témakör mellett széles körű védettséget biztosító influenza és koronavírus mRNS vakcinák kifejlesztésén dolgozik. Az mRNS technológia úttörője, mintegy 30 másik laboratóriummal dolgozik együtt Ausztráliában, Ázsiában, Európában és Amerikában. Különösen fontosnak tartja a technológia magyarországi bevezetését, ezért aktívan együttműködik számos kutatócsoporttal a Semmelweis Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Központban.

GÁBOR DÉNES-DÍJ

Dr. Dunai László

építőmérnök, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 

az acélszerkezetek numerikus modell alapú tervezésének és az innovatív acél- és öszvérszerkezetek szerkezeti és technológiai fejlesztési tevékenységéért, a meglévő és történeti szerkezetekhez kapcsolódó szakmai tevékenységéért, az új Duna-hidak tervezésében és speciális épületek szerkezeteinek statikai méretezésében való meghatározó közreműködéséért.

Életrajz:
Dunai László 1958-ban született Medgyesegyházán. 1983-ban diplomázott a Műegyetem Építőmérnöki Karán, 1987-ben egyetemi doktorátust, 1995-ben kandidátusi fokozatot, 2008-ban az MTA doktora címet szerzett. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Építőmérnöki Kar dékán emeritusa. Szakterülete acél tartószerkezetek fejlesztése, méretezése és tervezése. Munkásságát a tudományos kutatás és a mérnöki alkotó tevékenység egyaránt jellemzi. Jelenleg vezetője egy végeselem-módszer alapú méretezési eljárásokat tartalmazó európai szabványt fejlesztő munkacsoportnak. Szakértője, ellenőre vagy társtervezője az utóbbi két évtizedben megvalósult valamennyi hazai jelentősebb Duna- és Tisza-hídnak, és a budapesti történelmi hidak felújításának. Vezetője számos gyakorlatban hasznosuló KFI projektnek, valamint kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó statikai szakértői munkának (ELI lézerközpont, Eiffel-csarnok, Paks2). Kimagaslóan eredményes hazai és nemzetközi kutatásszervezői tevékenysége is. Kutató-fejlesztő munkája az egyetemi oktató-tehetséggondozó munkákban is hasznosult, kutató műhelyében eddig 16-an szereztek PhD fokozatot. Kimagasló szakmai munkáját 2021-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

Dr. Kiss Rita Mária

építőmérnök, a BME Gépészmérnöki Kar, Mechatronikai, Optika és Gépészeti Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,

az emberi mozgásvizsgálatok feltételeinek megteremtéséért, ezen belül az Augmented Reality markerek használatára alapozott eljárás kidolgozásáért, a gerinc alakjának mozgásvizsgálaton alapuló meghatározásáért, az optikai mozgásvizsgálati rendszerek hitelesítési módszerének kifejlesztéséért, az emberi egyensúlyozó-képesség tesztelésére és a humán szövetek mechanikai jellemzőinek mérésére kidolgozott módszereiért.

Életrajz:
Budapesten született 1967-ben, 1991-ben a BME Építőmérnöki Karán építőmérnöki oklevelet, 1997-ben kandidátusi fokozatot, 2013-ban MTA doktora címet szerzett. 2012 óta a BME Gépészmérnöki Kar Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont igazgatója, 2019 óta a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatásaiban fontos szerepet tölt be az interdiszciplinaritás: szakterülete a mozgásvizsgálatok, humán anyagok mechanikai vizsgálata. Új eredményeket ért el a mozgásvizsgáló eszközök fejlesztésében, a hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képesség mérési módszerének kidolgozásában, a gerinc alakjának nem-invasív módszerrel történő meghatározásában. Kutatócsoportjával kidolgozott befogási és mérési módszerrel bizonyította, hogy a humán anyagok esetén a különböző sterilizációs és tárolási módszerek a szilárdsági jellemzőket eltérő módon befolyásolják.
Számos nemzetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet tisztségviselője, folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Tudományos publikációinak száma több, mint 300, amelyekre közel 1200 független hivatkozást kapott, h-indexe 20, 2 szabadalma van. Hat hallgatója szerzett PhD fokozatot. Iskolateremtő oktató és kutató munkásságát 2021-ben Akadémiai Díjjal ismerték el.

Dr. Maurovich Horvat Pál

orvos, az Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika, igazgatója,

a Harvard Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen elért jelentős kutatási eredményeiért, a MR-alapú akut stroke diagnosztika területén bevezetett nemzetközi szinten is elismert számos újításáért, többek között a diagnosztikus eljárások pontosabbá tétele érdekében bevezetett kardiológiai és radiológiai innovatív módszerek bevezetéséért a képalkotás és a kockázatbecslés területén.

Életrajz:
Maurovich Horvat Pál habilitált egyetemi docens, az MTA doktora, kardiológus és radiológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója, a Radiológiai Tanszék vezetője, az MTA-SE Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának, valamint az Európai Kardiovaszkuláris Képalkotó Társaság alelnöke. Révkomáromban, Szlovákiában született 1978-ban. A Semmelweis Egyetemen summa cum laude eredménnyel 2006-ban szerzett általános orvosi diplomát. Egyetemi tanulmányait követően az Egyesült Államokban, Bostonban végzett kutatómunkát. A Harvard Egyetem Népegészségügyi Karán 2012-ban szerzett mesterfokozatú diplomát (Master of Public Health). 
2013-ban, majd 2019-ben ismételten elnyerte az MTA „Lendület” programjának támogatását. Tudományos munkája elsősorban transzlációs jellegű klinikai kutatás. Kutatócsoportja a koszorúér-betegség modern képalkotó eljárásokkal történő jellemzésével, egyénre szabott szív- és érrendszeri kockázatbecsléssel, valamint gépi tanulásra épülő képi diagnosztikai alkalmazások fejlesztésével foglalkozik. Tudományos eredményeiről több mint 190 angol nyelvű közleményben számolt be, amelyek összesített impakt faktora meghaladja a 800-at, közleményeit több mint 8000 alkalommal idézték.

Dr. Váncza József

villamosmérnök, az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutató-laborítórium vezetője,

a mesterséges intelligencia műszaki alkalmazásainak kifejlesztéséért, különös tekintettel fejlett robotikai alkalmazások, intelligens vezérlések és okos energetikai rendszerek kialakítására, az ember – robot együttműködés, továbbá a kooperatív és fenntartható termelés magas szinten kimunkált szempontjaira.

Életrajz:
Váncza József Budapesten született, 1960-ban. Diplomáját 1984-ben szerezte a BME Villamosmérnöki Karán, 1994-ben lett a műszaki tudományok kandidátusa. Egyetemi végzése óta az akkori MTA, mai ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) munkatársa, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium társalapítója, 2015-től vezetője. Kutatási területei a mesterséges intelligencia műszaki alkalmazásai, termelésinformatika, kiber-fizikai gyártórendszerek, ember-robot együttműködés, kooperatív és fenntartható termelés hálózatokban. Munkáiban mindvégig az egyetemi és kutatóintézeti szféra és az iparvállalatok együttműködését kezdeményezte, az innovációs folyamat gyorsítására törekedett.  Három évtizede vesz részt az egyetemi oktatásban: elsősorban a BME Gépészmérnöki Karán tanít, ahol a Gyártástudomány és -technológia Tanszék docense (2007-). Az International Academy for Production Research (CIRP) rendes tagja (2008-), ahol a Production Systems and Organisations bizottság volt elnöke (2016-2019), a szerkesztő bizottság alelnöke (2021-). A Magyar Mérnökakadémia (2015-) és International Academy of Engineering and Technology (AET) tagja (2021-). 200 feletti tudományos közleményére eddig mintegy 3000 nemzetközi hivatkozást kapott, 7 nemzetközi szabadalom részese.

Dr. Zsoldos Ibolya

matematikus-mérnök, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára,

a komputer-tomográfia gépszerkezetek innovatív vizsgálatára való kiterjesztéséért, valamint a mérnöki tervezéshez való alkalmazáshoz szükséges módszertan kidolgozásáért és ipari hasznosításáért, különösen a random szerkezetek, grafén szerkezetek szimulációja és önszervező viselkedésének vizsgálata területén.

Életrajz:
Szentesen született 1960-ban. A Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen matematikus-mérnöki, majd számítógépes elektronikus tervezés szakmérnöki diplomát szerzett. Az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalatnál fejlesztőmérnökként dolgozott (1983-94). A Szent István Egyetemen szerzett PhD fokozatot, itt kutatott, oktatott 15 évig (1995-2010). A Széchenyi István Egyetemen az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék vezetője 2010 óta. MTA doktora 2012 óta. Az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottság tagja. Meghatározó szerepe volt a komputer tomográfia ipari alkalmazásainak bevezetésében és módszertanának kidolgozásában. Fő kutatási területei: random rendszerek, grafén szerkezetek szimulációi, önszervező viselkedésének vizsgálatai, nanotechnológiai őrlőmalmok energetikai számításai. Többnyire ezeken a területeken érte el nemzetközileg is elismert eredményeit: 1 szabadalom, 70 folyóiratcikk, néhány száz hivatkozás (MTMT-ben részletezve). Számos PhD hallgató témavezetője. Magyar és Európai Uniós kutatási pályázatok elnyerésében, kidolgozásában vezetőként segítette a tanszékét. Széchenyi István ösztöndíjas volt (2002-2005), vendégkutatóként dolgozott az USÁ-ban (Indiana University, Biocomplexity Institute, Bloomington, 2006).

IN MEMORIAM GÁBOR DÉNES OKLEVÉL

Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda,

a Gábor Dénes nevével fémjelzett tudományágak iparjogvédelmi környezetének kiemelkedő színvonalú biztosításáért, valamint Gábor Dénes szellemi örökségének ápolásában közel három évtizeden át tartó töretlen támogatói szerepéért.

 Bemutatkozás:
Az Irodát 1990-ben négy szabadalmi ügyvivő, Dr. Gödölle István, Kékes László, Grohné Mészáros Enikő és Szabó Zoltán alapította, Somorjay Ottó szabadalmi ügyvivő tanácsadói közreműködésével. Az alapítókhoz utóbb Dr. Kereszty Marcell, Frankné Dr. Machytka Daisy és Dr. Horváth Bertalan, majd Lazányi Nóra szabadalmi ügyvivők csatlakoztak. Az Iroda szabadalmi, használati minta, formatervezési minta és védjegy bejelentési és kontradiktórius ügyekben képvisel magyar és külföldi ügyfeleket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a bíróságok, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal és az EUIPO előtt, és iparjogvédelmi ügyekben tanácsadást és kutatásokat végez. A megbízások irodai ügyszáma 1990-ben 1-gyel kezdődött, most az új megbízások ügyszáma 12000 feletti. Az Iroda ügyvivői a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagjai,

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj

Regős Krisztina

építészmérnök hallgató,

az „Egy kétcsúcs tétel normális cella-felbontásokra” tárgyú dolgozatáért.
Konzulensek: Domokos Gábor (Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék), G.Horváth Ákos (Geometria Tanszék)

Schäffer Ádám

vegyészmérnök hallgató

a „Hibrid kompozitok: mechanikai tulajdonságok és deformációs mechanizmusok” tárgyú dolgozatáért.
Konzulens: Várdai Róbert (FKAT)