Gábor Dénes-díj 2018

2018-ban 30. alkalommal kerül átadásra a NOVOFER Alapítvány által 1989-ben létrehozott GÁBOR DÉNES-díj, amely a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon.

A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, gazdaság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra.

A NOVOFER Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerése. A Gábor Dénes-díj megalapítóinak szándéka egyben a technológiai innováció, a műszaki/mérnöki kutatómunka, az ember által teremtett gépek és létrehozott anyagi konstrukciók iránti társadalmi figyelem és elismerés felkeltése és megerősítése volt. A tudományos és szellemi teljesítményekre épülő világunkban vissza kell állítani, meg kell erősíteni az anyaggal történő bánás, a technológiai képességek, a műszaki alkotások és alkotók iránti méltó társadalmi elismerést is. A Gábor Dénes-díj és annak 30 éves története alapvetően erről szól. Az évente kiosztott díjak jól lefedik az egyes ipari ágazatokat: IT-távközlés; gépipar; energetika; vegyészet-gyógyszeripar; orvosi technológia/műszergyártás; mezőgazdaság-biotechnológia; „egyéb” (üzleti menedzsment, kiemelkedő oktatási teljesítmény).

Díjátadók az átadás sorrendjében

A díjak átadásában és a díjazottak eredményeinek méltatásában közreműködtek:

Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke,
Dr. Palkovics László miniszter (ITM),
Dr. Birkner Zoltán elnök (NKFIH),
Dr. Łuszcz Viktor elnök (SzTNH),
Dr. Szabó Gábor elnök (MISZ),
Dr. Freund Tamás alelnök (MTA),
Józsa János rektor (BME),

Dr. Pap László kuratóriumi tag,
Dr. Drozdy Győző kuratóriumi tag
Jamrik Péter az alapító képviseletében.

Filmek a díjátadóról

Az átadási ünnepségét megörökítő videofilmeket az alábbi linkeken érhetik el.

8. Gábor Dénes Díjban részesül:
Dr. Kónya Zoltán egyetemi tanár
Gratulál: Dr. Szabó Gábor, a MISZ elnöke

9. Gábor Dénes Díjban részesül:
Dr. Varga Péter Pál ortopéd sebész
Gtatulál: Dr. Freund Tamás, az MTA alelnöke

10. Gábor Dénes Életmű-díj:
Dr. Gschwindt András villamosmérnök
Gratulál: Dr. Józsa János, a BME rektora

11. In Memoriam Gábor Dénes oklevél:
Árokszállási Laura tanárnő

12. Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj

13. A fiatalok ösztönzésére alapított díjakról

14. Karsai Béla levezető elnök zárszava, Szózat

HÍR TV beszámolója a díjátadóról

Minden hiteles, szakszerű és eredményes kezdeményezés, amely az innovációt segíti, nemzetstratégiai jelentőségű Magyarország számára – emelte ki az átadón az Országgyűlés elnöke.

A tudomány és vele az innováció is – had mondjam ezzel a szóval – globalizálódott. Nemzetközi hálózatok jöttek létre, amelyekhez minden országnak, és minden tudományos közösségnek elengedhetetlen, de legalább is érdemes csatlakoznia – mondta beszédében Kövér László. A díj alapítója a tudomány, az innovatív és kreatív társadalmi csoportok felelősségét hangsúlyozta.

„Erősödik a klímaváltozás, az ivóvíz korlátozott mennyisége vagy a tengerekben és a szárazföldön felhalmozódó hulladékok miatt érdemes aggódnunk. Ne dugjuk a fejünket a homokba. A mérnöki alkotómunka gerjesztettek, gerjesztenek olyan folyamatokat is, amelyek egyben kiindulópontjai e globális betegségeknek.” – mondta Jamrik Péter a Gábor Dénes-díj alapítója.

Jamrik Péter szerint a megoldhatatlannak tűnő kihívások egy részét épp a technológia segítségével lehet majd leküzdeni. A Gábor Dénes-díjat az elmúlt három évtizedben összesen több mint kétszázan vehették át. Az idei határon túli díjazottak között van Magyari-Köpe Blanka, a Stanford Egyetem mérnök-fizikus kutatója, aki a memória készülékek fejlesztésében végzett munkájáért kapta meg az elismerést.

Memristorok, úgynevezett memristorok, melyek ellenállással rendelkező elektronikai eszközök, amelyek viszont gyorsabban tudnak váltani, kevesebb áramot fogyasztanak, és előreláthatólag hamarosan az okoskamerákban, okostelefonokban, drónokban, önvezető autókban is megjelennek – nyilatkozta Magyari-Köpe Blanka mérnök-fizikus a Stanford Egyetem kutatója. Életműdíjat kapott többek között Puskás László biológus, az Alzheimer-kór elleni gyógyszerkémiai és klinikai fejlesztési eredményeiért.

A legtöbb gyógyszer, amit próbáltak eddig, az csak egy-egy célponton próbálta meg megtámadni ezt a betegséget. És ezzel szemben a mi molekulánk képes több hatásmechanizmuson keresztül is befolyásolni ezt a betegséget, és hát ezért bízunk nagyon benne, hogy sikeres lesz a későbbiekben– számolt be Puskás László Géza az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának biológusa. A Gábor Dénes-díjakat idén 30. alkalommal adták át, gyógyszer- és anyagkutatókat, villamosmérnököket, orvosokat díjaztak. Az elmúlt három évtizedben összesen több mint kétszázan vehették át az elismerést.
(Hír TV 2018. december 14., péntek 07:47)

GÁBOR DÉNES ÉLETMŰ DÍJ

Kiss Péter Attila

Villamosmérnök, a Zoltek Corp. nyugalmazott alelnöke.

A karbon szálaknak a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb költségen való gyárthatóságának kifejlesztéséért, a gyártáshoz szükséges gyártósori koncepció kidolgozásáért, annak hazai gépgyártóktól történő beszállításokkal való megvalósításáért. Ennek révén az egykori
nyergesújfalui Magyar Viscosa gyár területén a hazai gyártás évente 120 millió USD körüli bevétel mellett mintegy 1400 főnek ad munkát. A nagy piaci keresletre való tekintettel a texasi majd magyarországi gyártókapacitás kiépítése után Mexikóban is létrehoztak egy üzemet, szintén az ő eredeti innovációi alapján, melynek felügyeletét a beindulásig szintén ő látta el. E mexikói üzemhez mintegy negyvenkamionnyi magyar gépet exportáltak a hazai beszállítók. 

Életrajz:
Budapesten született 1943-ban. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát 1967-ben. A dr. Rácz István professzor által vezetett tudományos diákkörben elkezdett munkát folytatta első munkahelyén a Villamos Automatika Intézetben eleinte kutató-fejlesztő mérnökként majd főosztályvezetőként. A legkülönbözőbb ipari folyamatok automatizálásával foglalkoztak a kenyérgyártástól az autógyártásig. Eredményeit számos szabadalom védte, melyek közül legjelentősebb a rézhuzal gyártás közbeni folyamatos lágyításának megoldása volt. A nyolcvanas évek végén meghívást kapott az Egyesült Államokba a St.Luis-i Zoltek Corp.-től,
amely célul tűzte ki olyan carbonszál gyártó technológia kidolgozását, ami olyan alacsony áron képes termelni, mely lehetővé teszi annak széleskörű polgári használatát. Három év múlva már mint a cég főmérnöke kidolgozott egy koncepciót, majd vezette azt a project-teamet amely elkészítette a részletes kiviteli terveket. Javaslatára a cég megvásárolta a Magyar Viscosa nyergesújfalúi telephelyét, ahova a texasi után másodikként felépítettek egy – a koncepció szerint gyártó – üzemet, amely ma is mintegy 1500 embernek ad munkát. A technológia alkalmazásának következő állomása a mexikói Guadalajara volt. Az olcsó carbonszál megjelenése a piacon nagyon jelentős hatással volt a kompozit iparra, különösen az autógyártásra és a megújuló energiatermelésre, hiszen a szélerőművek lapátjai ma már szinte kizárólag szénszál megerősítésű műanyagból készülnek. 68 éves korában a cég műszaki tevékenységekért felelős alelnökeként ment nyugdíjba, majd hazatelepült Magyarországra.

Gschwindt András

Villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem címzetes egyetemi docense.

A hazai rádióamatőr mozgalom fáradhatatlan irányítója, az űrtechnológia hazai fejlesztésében betöltött több évtizedes kiemelkedő munkájáért, az Interkozmosz műholdak fedélzeti berendezéseinek eredményes fejlesztéseiért, az első hazai műhold, a MASAT-1 létrehozásában, felbocsátásában és üzemeltetésében betöltött irányító szerepéért, a felbocsátás előtt álló Szmog-1 mikroméretű műhold innovatív megoldásainak kidolgozása és integrálása terén végzett munkájáért. 

Életrajz:
1941-ben született Mezőberényben.1965-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, ahol nyugdíjazásáig, 2002-ig, mint oktató-kutató dolgozott. Diákéveitől bekapcsolódott a mérnöki tevékenységhez kapcsolódó űrtevékenységbe. 1970- 2012 között
vezette az egyetemi Űrkutató Csoportot. Irányítása alatt, az Interkozmosz együttműködésben a Csoport 14 műholdra, a Vega, Rosetta űrszondákra és a MIR űrállomásra fejlesztett fedélzeti energiakezelő alrendszereket. 1970 óta vezeti az 1924-ben alakult, rádióamatőr műholdak területén tevékenykedő Műegyetemi Rádió Club-ot. A klubban készültek az AO 10-13 és OA -40 műholdak teljes energiaellátó/kezelő egységei. 2006-2015 között, hallgatók és oktatók részvételével, szponzorok támogatásával vezette az első magyar műhold, a MASAT-1 megalkotását, a hozzá tartozó földi állomás fejlesztését, sikeres üzemeltetését. Jelenleg egyetemi környezetben diákok, oktatók bevonásával a SMOG-P, SMOG-1 és ATL-1 kis műholdak fejlesztését irányítja. A fenti műholdak fedélzetére kerülő műszerek feladata a Föld környezetének ember keltette elektromágneses szennyezettségének mérése. Cél: a Föld környezetének
szennyezettségét bemutató első térkép elkészítése.

GÁBOR DÉNES-DÍJ „KÜLHONI FOKOZAT”

Dr. Magyari-Köpe Blanka

Mérnök-fizikus, a Stanford Egyetemi kutató csoport vezetője.

A mesterséges intelligencia területének fejlődésében központi szerepet betöltő neurális hálózati rendszerek hatékony működéséhez szükséges – nanoméretű rezisztív memória (Resistive Random Access Memory – R.R.A.M.) készülékek fejlesztésben végzett munkájáért, különösen az atomisztikus hatások vizsgálatát lehetővé tevő, a sűrűségfunkcionált elmélet alkalmazásával kidolgozott kvantummechanikai számításaiért. Ez jelentős áttörést eredményezett a napjainkban piacra kerülő drónokban, robotikában, okoskamerákban és a virtuális valóság termékekben, valamint az önállóan közlekedő autókban és repülőgépekben is alkalmazott memrisztorok gyártása során azok mérete, sebessége, és áramfelvétele optimalizálása terén.

Életrajz:
1973-ban született Brassóban. Mérnök–fizikus oklevelét a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen szerezte, majd a stockholmi Királyi Technikai Főiskola Fizika Tanszékén doktori címet nyert. Posztdoktori tanulmányait a Los Angeles-i UCLA egyetemen folytatta, majd a Stanford Egyetem Villamosmérnöki Tanszékén vezető kutatómérnök lett. Kutatói munkássága technológiailag fontos anyagok elektronszerkezetének és funkcionalitásának kvantummechanikai modellezésére, valamint ezen anyagok gyakorlati alkalmazásának elősegítésére irányul. A napjaink elektronikájában beépített nanométer vastagságú oxid rétegek határfelületeinek optimalizálását és a rezisztív memóriák (memrisztorok) elektronikai tulajdonságainak elemzését, úgy az iparban, mint az akadémiában, világszerte  használják. Számos nemzetközi konferencia bírálóbizottsági tagja, mint az IEEE által évente megrendezett IEDM és SISPAD, valamint az ECS és az európai ESSDERC szervezeteknek. Több szakfolyóirat szerkesztőtestületének tagja, 2017-ben főszerkesztője volt a Springer által kiadott memóriákra összpontosuló JCEL fókusz kiadványának. Tudományos munkásságát több mint 90 cikke, 2  könyvfejezete, valamint nemzetközi konferenciákon, egyetemeken és az iparban tartott 35 feletti meghívott előadása összegezi.

Dr. Kolozsváry Zoltán

Gépészmérnök, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem címzetes tanára.

A Plasmaterm cég vezetője az anyagtudomány – különösen a gáznitridálással végzett hőkezelés gyakorlatba történő alkalmazása – terén elért eredményeiért, amelyet 15, Magyarországon, Romániában, Németországban és az USA-ban bejegyzett szabadalom véd. Továbbá a hazai és a külhoni felsőoktatásban betöltött kiemelkedő oktatásszervezői és oktatói tevékenységéért, a tudományos ismeretek társadalmasításában végzett munkájáért.

Életrajz:
1937. április 28-án született Erdélyben, Marosvásárhelyen. A Bukaresti Műegyetem járműszakos gépészmérnöki karán 1959-ben mérnöki diplomát szerzett majd ugyanott 1970-ben doktori fokozatot. Pályáját a marosvásárhelyi „Encsel Mór” gépgyárban kezdte, ahol 1963-ban egy nitridáló harangkemence tervezése és megépítése végképp meghatározta pályáját, mert felismerte az oxigén szerepét a nitridálás folyamatában. 1971-től vezette egy kutató laboratórium megépítését és szervezését, amely 1993-tól részvénytársaságként működik (Plasmaterm Rt). A nemzetközi szakmai életbe 1968-ban kapcsolódott be. 1995-ben Teheránban a Nemzetközi Hőkezelő Szövetség (IFHTSE) elnökévé választották, majd 2016-ig a Szervezet Vezetőtanácsnak állandó tagja volt. Egyetemi tanárként szilárdságtant és anyagtudományt-hőkezelést oktatja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Az ASM ajánlására vendégprofesszorként tart elő-adásokat Indiában és Kínában, különböző egyetemeken. Mintegy 200 közleménye jelent meg 8 nyelven. Elkötelezettje az erdélyi magyar kultúra megőrzésének. Az RMDSZ egyik alapító tagja volt. Ennek színeiben 1992-2012 a Maros-vásárhelyi Önkormányzat költségvetési bizottságát vezette. A „Tudományos Munkáért” és a ”Steaua Romaniei” kitüntetések birtokosa.
2014 a Miskolci Egyetem díszdoktorrá avatta, a Bernádi György emlékplakett, Román Tudományos Akadémia „Kiválósági oklevél” tulajdonosa. A Román Tudományos Akadémia és a Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

GÁBOR DÉNES-DÍJ

Kotschy András

A Servier Gyógyszerkutató intézet igazgatója és tudományos kutatócsoport vezetője.

Akinek szakmai irányításával elsőként fedezték fel az MCL1 fehérje szelektív gátlószereit mint innovatív rákterápiás hatóanyagokat. Az
eredmények egy új biológiai mechanizmussal bővítik a rákterápia eszköztárát, amellyel kapcsolatban több szabadalmat is bejelentettek. A fejlesztés gazdasági értékét jelzi, hogy a vegyület fejlesztésébe az onkológiai területen világszinten is vezetőnek számító Novartis cég is bekapcsolódott.

Életrajz:
Budapesten született 1969-ben. Vegyészként 1992-ben végzett az ELTE-n, majd itt szerzett PhD. fokozatot 1995-ben. A kémiai tudomány kandidátusa 1999 óta, majd 2008 óta az MTA doktora 1995-2007 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktatott és kutatott, itt habilitált 2005-ben. Kutatási területe új katalitikus eljárások kifejlesztése, és szintetikus alkalmazása. 2007-ben csatlakozott az akkor induló Servier Kutatóintézethez, a Felfedező Kémiai divízió igazgatójaként. 2015 óta az kutatóintézet igazgatója. Több  gyógyszerkutatási projekt vezetője, résztvevője az onkológia területén, melyek közül több eredmény jelenleg a klinikai vizsgálati fázisba jutott. Kutatási eredményeiről beszámoló 57 közleménye (összesített IF 185) 1200 feletti független hivatkozást kapott. Ezen kívül 1 könyv, 2 könyvfejezet és 15 szabadalom társszerzője. Több nemzetközi szakmai rendezvény szervezője, az MTA Heterociklusos és Elemorganikus Kémiai Munkabizottságának elnöke, hazai szakmai szakértői testületek (MKE Tudományos Bizottság, MTA Bólyai ösztöndíj szakértői bizottság) tagja. Elismerései: Szent-Györgyi Albert Emlékérem (1987), Royal Society posztdoktori ösztöndíj (1996), Alexander von Humboldt ösztöndíj (1999), Bólyai János Kutatási Ösztöndíj (2001, 2006), Bruckner Győző-díj (2003), MKE Nívódíj (2005, 2016), Oláh György-díj (2011).

Dr. Barna László

Mérnök fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Fénymikroszkópos Képalkotó
Központjának vezetője.

A szuper-felbontású mikroszkópia orvostudományi kutatási célokra történő bevezetéséért, a Fénymikroszkópos Képalkotó Központ világszerte elismert kutató-fejlesztő mikroszkópos műhellyé történő alakításában betöltött szerepéért. A díjazott a szuper-felbontású fénymikroszkópia STORM (Stochastic Optical Reconstruction Microscopy) típusának és a konfokális mikroszkópiának úttörő ötvözésével a világon először volt képes azonosított idegsejt nyúlványokban a célfehérjék mennyiségének és helyzetének nanométeres pontosságú
meghatározására és a molekuláris változások nyomon követésére idegrendszeri beavatkozások után.

Életrajz:
Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, ahol 1999-ben mérnök-fizikus diplomát szerzett, majd a BME, a SOTE és PPKE közös képzésében 2002-ban orvosbiológiai mérnök diplomát kapott. Szakmai pályafutását az MTA-Enzimológia intézetében Dr.  Závodszky Péter fehérjefizikai kutatócsoportjában kezdte, ahol molekuladinamikai szimulációk segítségével vizsgálta egyes fehérjék fizikai tulajdonságait. 2010-ben csatlakozott az MTA-KOKI kutatói közösségéhez, ahol jelenleg a Nikon-KOKI fénymikroszkópos képalkotó központ vezetőjeként dolgozik. Oktatási és kísérlettervezési tevékenysége mellett fő kutatási területe a szuperfelbontású fénymikroszkópia alkalmazása az idegtudományi kutatásokban. A kétezres években megjelent szuperfelbontású fénymikroszkópiai módszerek új lehetőségeket kínálnak az élettudományokban, de kihívások elé állítják a kutatói közösséget az adatelemzés és a méréstechnika terén. Munkájával új szoftveres adatelemzési módszerekkel és technikai fejlesztésekkel járult hozzá a STORM  szuperfelbontású mikroszkópia rutinszerű használatához sejtkultúrában és idegszöveti preparátumokban. Számos tudományos publikációja jelent meg neves lapokban (pl. Nature Neuroscience). Összesített impakt faktora ~60, idézettsége 821. Munkájával kiérdemelte a Fiatal Biotechnológusok Nívódíját.

Dr. Puskás László Géza

Biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Az Avidin Kft. ügyvezető igazgatója a nemzetgazdasági és világ-egészségügyi szempontból fontos gyógyszerkémiai és klinikai fejlesztési eredményei okán, kiemelten az Alzheimer kór kezelésében a hatásmechanizmusa révén a betegség hátterében húzódó folyamatok befolyásolásával a betegek gondolkodási képességének javítását eredményező molekula kidolgozásáért. (Az Alzheimer-kórban jelenleg több mint 50 millió ember szenved, hatalmas terhet róva a gazdaságra, a társadalomra és a családokra.)

Életrajz:
Debrecenben született 1970-ben. Biológusként végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen 1989-ben. PhD-t kémiából szerezte nukleinsavak kémiai módosításai és alkalmazásai témakörében 1997-ben. MTA doktori címet 2007-ben szerzett az MTA Biológiai
Tudományok Osztályán, 2008-ban a Pécsi Tudományegyetemen habilitált. Jelenleg az MTA Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadója, a Funkcionális Genomika Laboratórium vezetője, az Avidin Kft ügyvezető igazgatója. Kutatási területe az egysejt alapú funkcionális genomika módszerek kidolgozása, és alkalmazása elsősorban a központi idegrendszeri megbetegedések biológiájának jobb megértésére, gyógyszercélpontok azonosítására. Alkalmazott kutatásai elsősorban olyan új gyógyszerhatóanyagok azonosítását, szintézisét és gyógyszerkémiai fejlesztését célozzák, amelyek az emberek életminőségét alapvetően javíthatják. Így kiemelten olyan betegségek terápiás megoldásain dolgozik, amelyeknek gyógyítása jelenleg nem megoldott, és óriási terhet jelentenek a társadalomra és a nemzetgazdaságra: a neurodegeneratív megbetegedések, azon belül is az Alzheimer-kór, valamint a COPD légzőszervi betegség.
Több mint 150 tudományos publikáció szerzője, 11 szabadalomban feltaláló.

Kónya Zoltán

Egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.

A nanoszerkezetű anyagok, elsősorban nanocsövek- és nanokompozitok előállításáért és azok ipari alkalmazása területén elért nemzetközileg elismert munkásságáért, továbbá a noneszerkezetű anyagok biokompatibilitása és toxicitása terén végzett, széles körben elismert kutatói tevékenységéért. Eredményeit a gyakorlat számos területén alkalmazták, amelyekről 13 szabadalma tanúskodik.

Életrajz:
Budapesten született 1971-ben. Okleveles vegyész (JATE, 1994), PhD (JATE, 1997), az MTA doktora (2011). Egyetemi tanár, az SZTE Környezettudományi Doktori Iskolájának vezetője, az SZTE Tudományos és Innovációs rektorhelyettese. Nemzetközileg elismert kutató a nanoszerkezetű anyagok kémiája területén; az elmúlt években jellemzően egydimenziós nanoszerkezetek (szén és titanát nanocsövek) szintézisével, jellemzésével és felhasználásával foglalkozott. Szakterülete a nanoszerkezetek környezeti kémiája. Kutatásainak célja, hogy munkatársaival olyan új anyagokat állítsanak elő és minősítsenek, melyekkel a nanotechnológia és a környezettechnika területén érhető el áttörés a magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek előállításában. Több mint 300 nemzetközi publikáció társszerzője (IF >900), független hivatkozásainak száma ~6200, Hirsch-indexe 44; 13 szabadalomban társfeltaláló. Számos szakfolyóirat
szerkesztőbizottsági tagja, társszerkesztője, nemzetközi kutatási alapok szakbírálója, zsűritagja. Rendszeresen oktat minden felsőoktatási képzési szinten; témavezetésével 18 PhD disszertáció született, 5 van írás alatt; jelenleg 6 doktorandusz hallgatója van. Elismerései: MKE Nívódíj (1994), MTA Polányi Mihály Díj (2003), OTDT Mestertanár Aranyérem (2015), MTA Pungor Ernő Díj (2015), GDCh George Hevesy Award (2017), MTA Szabadalmi Nívódíj (2018).

Dr. Varga Péter Pál

Ortopéd sebész, az Országos Gerincgyógyászati Központ igazgató főorvosa.

A kiemelkedő kreatív, innovatív műszaki-szellemi tevékenységéért, többek között az új fejlesztésű implantátumok gerincsebészeti beavatkozási, műtéti eljárásainak fejlesztésében és alkalmazásában betöltött úttörő szerepéért, az anyagtechnológiai és gyártási mérnöki eredményeknek a gerincgyógyászati eljárásokba történő eredményes integrálásáért, a négy évtizedes, iskolateremtő gerincsebészeti orvosi tevékenységéért.

Életrajz:
Dr. Varga Péter Pál 1951-ben született. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1979-ben, majd 1983-ban ortopéd sebészi szakvizsgát tett. A János Kórház Ortopédiai Osztályán kezdte sebészi pályáját, majd 1987-ben a SOTE Ortopédiai Klinika Gerincsebészeti Osztályának alapító főorvosa lett. Az osztály 1993-ban a Királyhágó utcai Kórházba költözött, s 1996-ban Országos Gerincgyógyászati Központtá (OGK) nyilvánították: ennek főigazgatói pozícióját tölti be a mai napig. A nemzetközi szakmai-tudományos életbe 1985-ben kapcsolódott be, s számos országban (USA, Japán, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság, stb.) töltött hosszabb-rövidebb időt ösztöndíjasként, később vendégsebészként. 1988 óta önálló kutatási projekteket vezetett a gerincsebészeti implantológia vezető nemzetközi cégeinél (Acromed, Medtronic, OrthoDevelopment, stb.). Megvalósult szabadalmai közül hét a gerinc degeneratív és daganatos megbetegedéseiben meghatározó szerepet tölt be. Közöttük a csigolyaközti távtartó a világ
legnagyobb számban beültetett gerincimplantátuma, míg nonrigid titán gerincstabilizáló eszköze (Dr. Farkas Józseffel, a Sanatmetal Kft igazgatójával közös szabadalma) új utat nyitott az időskori gerincelváltozások műtéti kezelésében. Tizenegy új gerincsebészeti eljárás kidolgozása fűződik nevéhez, köztük a keresztcsonti daganatok eltávolításának és rekonstrukciós technikájának műtétje, ami az adott szuibspecialitás alapműtétjévé vált. Intézete, az OGK a nemzetközi gerincsebészeti szakmai–tudományos tevékenységek egyik központja, jelentős nemzetközi oktatási programmal, amiben évente mintegy 120 külföldi orvos vesz részt. Nemzetközi előadásai
és egyetemi (UCLA, UC Irvine, UofRochester, Utrecht, Tokio, Innsbruck, stb.) kurzusainak száma jelentős, több kormány szakértője és nemzetközi szervezet tanácsadója. Öt könyvet, 21 könyvfejezetet írt, publikációinak száma 146. Az öt legrangosabb nemzetközi gerincsebészeti folyóirat szerkesztőségének tagja, a Magyar Gerincgyógyászati Szemle alapító-főszerkesztője. Nemzetközi szakmai kitüntetései és elismerései mellett Budapest díszpolgára, a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjének, a Batthyanyi–Strattmann díjnak, valamint több szakmai társaság életműdíjának birtokosa.

IN MEMORIAM GÁBOR DÉNES OKLEVÉL

Árokszállási Laura

Tanárnő.

Gábor Dénes szellemi örökségének ápolásában betöltött szerepéért, kiemelten a középiskolás korosztály természettudomány iránti orientálása területén végzett kiemelkedő munkájáért, az Alapítványnak a középiskolások körében meghirdetett pályázati rendszerének népszerűsítéséért, a pályamunkák értékelésében és elbírálásában, a Zentai Gimnázium diákjainak sikeres pályázati felkészítéséért, a határon túli fiataloknak Gábor Dénes szellemiségének és munkásságának megismertetésben végzett több éves kiemelkedő tevékenységéért.

Életrajz:
1969-ben született Zentán. 1993-ban okleveles geológus mérnökként végzett, ásványtan és krisztallográfia szakon a belgrádi Bányamérnöki és Földtani Karon. Első munkahelye a magyarkanizsai „Keramika” gyárban volt, ahol a fal- és padlóburkolatok fejlesztésén dolgozott. Fejlesztőmérnökként részt vett számos kutatási projektben, melyek eredményeit nemzetközi konferenciákon mutatta be, szakfolyóiratokban publikálta. 2003-ban a belgrádi Bányamérnöki és Földtani Karon folytatta tanulmányait ipari termékek ásványtana tudományos magiszteri szakon, de az országban kialakult politikai helyzet miatt félbe kellett hagynia, munkahelye is megszűnt. Ekkor kezdett el diákok korrepetálásával foglalkozni. 2012-2018 a Zentai Gimnázium fizikatanára.
2014-ben a Szegedi Tudományegyetemen fizikatanári mesterszakon okleveles fizikatanár
szakképzettséget szerzett. Diákjait versenyekre készítette fel, tanulmányutakat szervezett,
valamint tudománynépszerűsítő előadásokat tartott.
2015-ben Szent Györgyi Albert tanári kinevezésben részesült. Ugyanabban az évben egyike volt
annak a 20 fős, Szerbiát képviselő tanári csoportnak, amely CERN-ben egy nemzetközi tanárképző
programon vehetett részt.
2016-ban és 2017-ben a Novofer Alapitvány kiváló felkészítő tanár oklevéllel jutalmazta. 2016-tól a
pályamunkák elbírálásában is részt vesz. Tagságok: ELFT, Szerb fizikusok társulata, Szerb
Tudománynépszerűsítő központ, „Science Teachers in Europe”.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj

Török Tímea Nóra

Egyetemi hallgató.

Az „Atomi skálájú kapcsolás Nb nanovezetékekben és Nb2O5 memrisztorokban „ tárgyú dolgozatáért.

Konzulense: Prof. Halbritter András,
BME Természettudományi Kar, Fizika Tanszék

Gábor Dénes Középiskolai ösztöndíj 2018

„Jövő jövendölés”

Az ünnepélyes díjátadás megtekinthető a https://www.gabordenes.hu/elo-kozvetites-a-gabor-denes-kozepiskolai-osztondij-atadasrol/  elérhetőségen.

Az 1989-ben létrehozott NOVOFER Alapítvány a Műszaki Szellemi Alkotásért, a Budapesten született Gábor Dénes nevével fémjelzett ösztöndíjat alapított 2011-ben, a középiskolások részére.
A fiatalok természettudományi kíváncsiságának felkeltését, a tehetségek továbbtanulásra ösztönzését célzó nyilvános pályázatot „Jövő jövendölés” címmel hirdettük meg a hazai és a határainkon túl élő, magyarul tudó középiskolások körében.
Gábor Dénes elhíresült mondása szerint a jövőt nem lehet megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni.
A jövő alakulásával kapcsolatos gondolkodás változatlanul népszerű a fiatalok körében.
Napjainkban már nem kérdés, hogy a következő évtizedekben az egymással kommunikáló önvezető (elektromos) autók a közlekedésre (és a környezetre) is jó hatással lehetnek.
Az 5G technológia bevezetése és elterjedése mindennapi életünket, az egész gazdaságot megváltoztathatja.
A már most is széles körben elterjedt drónok újabb területeken jelenhetnek meg.
A vállalkozó kedvű diákok az alábbi témakörökben fogalmazhatták meg víziójukat::
• Az önvezető autókkal kapcsolatos közlekedésbiztonsági problémák, a felelősség kérdései (sofőr-autó-programozó-gyártó)
• Az 5G technológia újszerű alkalmazási területei, informatikai biztonsági kérdései
• A drónok új felhasználási területei és a használat kockázatai
Új lehetőség volt egy fizikai jelenség bemutatására alkalmas modell készítése is.
Örömünkre szolgált, hogy a BME Tehetségsegítő Tanács, a BME Simonyi Károly Szakkollégium, az ELTE Fizikai Intézet, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a KELLO Könyvtárellátó Kft., a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, az Országos Tudományos Diákköri Tanács és a Rákóczi Szövetség is segítette a pályázat népszerűsítését.
A felhívást megkapta a hazai 100 legjobb középiskola vezetése és az megjelent a világhálón is.
A népszerűsítés eredményeként a hazai és a külhoni középiskolákból összesen 112 diák jelentkezett, és 80 pályázó határidőre benyújtotta dolgozatát.
A kizárólag jeligével azonosított pályázatokat két fordulóban, egységes szempontok alapján, pontozással értékelte több mint harminc elbíráló. Az elbírálásra Gábor Dénes-díjas szakemberek, középiskolai tanárok és a Simonyi Szakkollégium hallgatói vállalkoztak. A pályázók és az elbírálók közötti összeférhetetlenséget kizáró módon csoportokba sorolt pályázatok végső sorrendjét az elbírálók által adott pontok átlaga határozta meg.
Legsikeresebbnek a DRÓN témakör bizonyult, itt 9 ösztöndíjra érdemes dolgozat született.

A középiskolai ösztöndíjat, az ezüst kitűzőt és az OTDT Tehetség útlevelét 2018. június 5-én, az MTA Felolvasó termében tartott és Török Ádám akadémikus, MTA főtitkár által megnyitott ünnepség során vehették át a diákok.
A díjak átadásában közreműködött
Csépe Valéria akadémikus, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke,
Gyulai József akadémikus, az Alapítvány kuratóriumának elnöke,
Szendrő Péter professzor, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke.
Különdíjakat ajánlott fel a Rákóczi Szövetség (Forczek Bianka és Nagy Benjámin) és a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány (Forczek Bianka és Poros Márton) is.
A Rákóczi Szövetség különdíját Martényi Árpád alelnök adta át.

90 e Ft-os ösztöndíjban részesültek:
Csiszár Zoltán, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Várhidi Gyula,
Forczek Bianka, a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója, felkészítő tanár Kovácsné Kovács Ágnes, mentor Dr. Kálvin Sándor
Simon Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium tanulója

60 e Ft-os ösztöndíjban részesültek:
Csík Balázs, a győri Krúdy Gyula Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Kurcsics Rafaella
Kovács Viktor, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont tanulója, felkészítő tanár Bálint Nóra
Masa Kinga, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Ladányi Andrea
Nagy Benjámin és Suták Máté, a Bornemisza Péter Gimnázium tanulói, felkészítő tanár Eggendorferné Bagyarik Cecília
Poros Márton, a Budapest I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium tanulója
Révész János, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója, felkészítő tanárok Pál Mihály és Zámborszky Ferenc
Szatmári Eszter Zita, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Csordásné Marton Melinda és Papp Tibor.

30 e Ft-os ösztöndíjban részesültek:
Barthó Bence, a Budapest I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Pataki Anikó
Czinege Johannán Benjámin, a Bornemisza Péter Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Eggendorferné Bagyarik Cecília
Csimma Viktor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Takács Éva és Barla Ferenc
Mochlár Virág, szintén a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Takács Éva
Varga Benedek, a szegedi Gábor Dénes Szakgimnázium tanulója, felkészítő tanár Szántóné Benkő Judit

Az ösztöndíjasok megkapták az OTDT által adományozott „Tehetség útlevelet” is. Új lehetőségként a magyar felsőoktatásban továbbtanulók pályázhatnak az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett „Tehetséggel fel!” Felsőoktatást Megkezdő Kutatói Ösztöndíjra, mely siker esetén, az első évben, havi 50 eFt ösztöndíjat jelent.

Gábor Dénes: Találjuk fel a jövőt! című könyvét ítélte oda a bíráló bizottság:

Bacsó Zéténynek, a budapesti Eötvös József Gimnáziumból,
Barcza Bendének, a soproni Széchenyi István Gimnáziumból,
Grüll Benjáminnak és Orbán Gábornak, a budapesti Bornemisza Péter Gimnáziumból,
Jáger István Attilának, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumból,
Magosi Máténak, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontból,
Remény Olivérnek, a kecskeméti Bolyai János Gimnáziumból,
továbbá
Botka Attilának a dunaújvárosi Széchenyi István-,
Kovács Ádámnak a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc- és
Vas Alexa Zsófiának az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumból.

A NOVOFER Alapítvány kuratóriuma nevében itt is köszönetet mondunk a közreműködőknek, akik önzetlen munkájukkal segítették a pályázat meghirdetését, népszerűsítését majd elbírálását, és támogatóinknak, akik nélkül nem juttathattunk volna ösztöndíjat a tehetséges tanulóknak.

A program támogatói:
„Budapest Bank Budapestért” Alapítvány,
ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt., ANK Autós Nagykoalíció,
BHE Bonn Hungary Kft., InnoStudio Zrt.,
Egis Gyógyszergyár Zrt.,
EMIKA Elektromechanikai Zrt., ERICSSON Magyarország Kft.,
GRAPHISOFT SE,
Karsai Műanyagtechnika Holding Zrt., Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.,
Magyar Tudományos Akadémia,
NOVOFER Távközlési Innovációs Zrt.,
Sanatmetal Kft., SEMILAB Félvezető Fizikai Laboratórium Zrt.
WebEye Telematics Group

Szakmai együttműködő partnerek:
BME Tehetségsegítő Tanács, BME Simonyi Károly Szakkollégium,
ELTE Fizikai Intézet, Eötvös Loránd Fizikai Társulat,
KELLO Könyvtárellátó Kft.,
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége,
Messzehangzó Tehetségek Alapítvány, Nemzeti Tehetségsegítő Tanács,
Országos Tudományos Diákköri Tanács,
Rákóczi Szövetség