Az ünnepélyes díjátadás programja

Az ünnepélyes díjátadás helyszíne, időpontja és közreműködői:

Parlament, 2009. december 17.

Dr. Katona Béla, az Országgyűlés elnöke

Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter

Dr. Kling István környezetvédelmi és vízügyi államtitkár

Dr. Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke

Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke

Dr. Péceli Gábor, a BME rektora

Garay Tóth János, a kuratórium elnöke

Pohárköszöntőt tartott: Varga István miniszter

 

Díjazottak

Blaskovics Ferenc

Gépészmérnök, a METRIMED Orvosi Műszergyártó Kft. igazgatója.

A díjat az életfogytig tartó, a fizikai-, kémiai és élettani követelményeknek megfelelő „törhetetlen” protézis-fémalapanyagok kutatás-fejlesztése, hazai előállítása, a nagyizületi implantátumok (csípőizületi-, térdizületi protézisek, gerinc implantátumok) kutatás-fejlesztése, tervezése, sorozatgyártásának megvalósítása, széleskörű hazai alkalmazásainak menedzselése, a beültetés orvostechnikai munkáit támogató eszközök megalkotása terén elért eredményeiért, a világszerte gyorsan elterjedt új sebészeti eljárás kidolgozásában való sikeres közreműködéséért – mellyel a térd ízfelszín-pótló protézisei helyett a beteg „saját anyagával” pótolják a hibás térdizületi felszínt – és 7 szabadalom kidolgozásában vállalt szerepéért nyerte el.

1938-ban született Hódmezővásárhelyen. 1961-ben gépészmérnöki, 1967-ben hőkezelő szakmérnöki, 1975-ben értékelemző oktatói, 1995-ben jogi szakokleveles mérnöki diplomát szerzett. 1961-től tervező a Járműfejlesztési Intézetben, 1963-tól gyártástervező, gyártásfejlesztési vezető, fejlesztési főosztály-vezető, kiemelt mérnök, főmérnök a METRIPOND Mérleggyárban, technikumi oktató.
Szakterületei: gyártmány- és gyártmányfejlesztés, öntés, hőkezelés.
1980 óta foglalkozik orvostechnikai fejlesztéssel. Tervezője az első sorozatban gyártott csípőízületi protéziseknek, 1986-tól igazgatója a METRIMED Orvostechnikai Leányvállalatnak. 1988-tól a vásárhelyi METRIMED Orvosi Műszergyártó Kft ügyvezető igazgatója, alapítója, tulajdonosa. 2008-tól konzorciumvezető sejt-biológiai kutatásokban, sejtadhéziós felületű implantátumok kutatás-fejlesztésében. Az innovatív cég szabadalommal védett nagyízületi protézisekkel, versenyképes csípő-, térd-, és gerinc-implantátumokkal segíti a betegek gyógyulását.
Kiemelkedő eredményeket ért el az értékelemzés hazai alkalmazásában.
Elismerések: munkaérdemrend, kiváló újító, kiváló feltaláló.
A cég két Innovációs Díj, Magyar Termék Nagydíj, Formatervezési díj birtokosa.

Dr. Blaskó Gábor

Vegyészmérnök, akadémikus, a Servier Research Institute of Medicinal Chemistry Zrt. ügyvezető igazgatója.

A díjat a gyógyhatású alkaloidok szintézisének kidolgozása, ezen belül az indenobenzazepin vázas alkaloid család felfedezése és első hat képviselőjének izolálása, szerkezetfelderítése és szintézise, több mint 100 generikus gyógyszertermék kifejlesztésének irányítása, gyártástechnológiájának előkészítése, törzskönyvezése, piaci bevezetése terén végzett innovatív tevékenységéért, jelentős számú találmány kidolgozásában való alkotó közreműködéséért, a Servier Gyógyszergyár magyarországi gyógyszerkémiai kutatóközpontjának létrehozásában vállalt meghatározó szerepéért kapta.

1950-ben született Szombathelyen. 1973-ban vegyészmérnöki oklevelet szerzett a BME-n. 1980-ban a kémiai tudomány kandidátusa, 1984-ben a kémiai tudomány doktora címet nyerte el. A Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben levelező taggá, 2007-ben rendes taggá választotta. A BMGE díszdoktorává választotta 2009-ben.
1980-81 időszakban a Pennsylvania State University-n, 1986 és 1989 között a University of Illinois at Chichago-n dolgozott. 1989-től 2007-ig az EGIS Gyógyszergyár Rt. kutatási igazgatója volt, 2007-től a Servier Research Institute of Medicinal Chemistry ügyvezető igazgatója.
Kutatási területe a biológiailag aktív szerves vegyületek kémiája és a gyógyszerkémia. Munkássága eredményeként több mint háromnegyed részben megújult az EGIS Rt. generikus termékpalettája, nagyszámú modern hatóanyagot tartalmazó nagyértékű gyógyszerkészítmény kifejlesztésével. Irányításával egy originális gyógyszerjelölt molekula klinika III. fejlesztési szakaszba került.
119 tudományos publikáció és 11 könyvfejezet társszerzője, 30 alapszabadalmi széria társfeltalálója. Folyamatosan részt vesz a fiatal kutatók nevelésében, graduális és posztgraduális képzésükben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.
1983-ban Zemplén Géza Díjban, 2007-ben Széchenyi István Díjban részesült.

Dr. Dékány Imre

Vegyész, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.

A díjat a kémiai környezetvédelem és a nanotechnológia területén végzett kiemelkedő kutatási tevékenységéért, nevezetesen a nanofázisú diszperz rendszerek előállítása és szerkezetének vizsgálata, a napenergia alkalmazásával fotokatalitikus reakciókban a környezetre káros szerves anyagok lebontását lehetővé tevő fémoxid félvezetőket tartalmazó rétegszilikát nanokompozitok előállítása terén elért eredményeiért – mely utat nyitott az egészségiparban a látható fénnyel való sterilizálásnak, és öntisztuló felületek alkalmazásának – továbbá az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató háttér létrehozásában és működtetésében vállalt meghatározó szerepéért, az innovatív szemlélet meghonosításáért és elterjesztéséért, a magyar felsőoktatásban dolgozó szakemberek nemzetközi hírnevének öregbítéséért és sikeres tudományszervező munkásságáért kapta.

1946-ban született Szegeden. Vegyész diplomáját a József Attila Tudományegyetemen szerezte 1970-ben. A kémia tudományok kandidátusa (1980), az MTA doktora (1989), az MTA levelező tagja (2001), majd rendes tagja (2007). Humboldt ösztöndíjas Münchenben (1986-87, 1999). Vendégprofesszor Jülichben (1990-91), USA-ban (1994), Japánban (1998).
Az SZTE Kolloidkémiai Tanszékének vezetője (1989-2008), az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudomány Tanszékének vezetője, egyetemi tanár (2008-2010). 1993-96. között a JATE, majd 2003-2009. között az SZTE rektorhelyettese.
Kutatási témája a kolloid diszperz rendszerek és nanoszerkezetű anyagok tanulmányozása, valamint peptidek és proteinek kölcsönhatása nanodiszperz rendszerekkel. Eredményeit több mint 380 cikkben publikálta, azok impakt faktora: 430 és azokra több mint 4200 hivatkozás történt. 22 szabadalom létrehozásában vett részt, tudományos fokozatot szerzett 23 tanítványa, jelenleg az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. Öt nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Elismerések: Canon Foundation Díj, Japán (1999), E.Raffael Liesegang díj, Németország (2000), Ipolyi Arnold Díj, OTKA (2003), Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj (2006), Szent-Györgyi Albert Díj (2007).

Dr. Palkovics László

Gépészmérnök, az MTA levelező tagja, a BME tanszékvezető egyetemi tanára, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. fejlesztési igazgatója.

A díjat a haszonjárművek menetdinamikai szabályozó rendszerének kifejlesztése és termékként történő bevezetése, az elektronikusan aktuált jármű-komponensek, az intelligens gépjármű rendszerek kutatása, fejlesztése, tervezése, honosítása, ill. a teljes folyamat irányítása terén elért eredményeiért, a mérnökképzésben vállalt iskolateremtő tevékenységéért, a doktori képzést segítő tudományos munkájáért, a fiatal tehetségek felkarolásáért, széleskörű tudományos, szakmai közéleti tevékenységéért, a magyar szaktudás nemzetközi hírnevének öregbítéséért vehette át.

1965-ben született Zalaegerszegen. 1989-ben fejezte be egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen autógépész mérnökként, ahol 1993-ban kandidátusi fokozatot, 1998-ban MTA doktori címet szerzett, 2007-ben az MTA levelező tagjává választották. 1994 óta a BME Gépjárművek tanszékének vezető oktatójaként és tanszékvezetőjeként dolgozik, emellett 1995 óta ellátja a Knorr-Bremse különböző fejlesztési igazgatói felelősségét Magyarországon és Németországban egyaránt.
Az MTA SZTAKI tudományos munkatársaként is dolgozik. Főbb kutatási területei: járműgépészet, járműdinamika, szabályozott gépjárműrendszerek tervezése, fejlesztése és vizsgálata (kormány-, fék-, felfüggesztési rendszerek), intelligens jármű- és útrendszerek (autonóm jármű és járműfolyam irányítás, vezetőt támogató adaptív sebességtartó és sávdetektáló rendszerek), redundáns járműrendszerek fejlesztése, haszonjármű rendszerek, haszonjárművek környezetre gyakorolt hatásai. Ezeken a területeken jelentős publikációs és szabadalmi tevékenységet végez, és több ipari termék megvalósítása fűződik a nevéhez: haszonjárművek elektronikus stabilitásnövelő rendszere, elektronikus fékrendszer, egyéb vezető támogató rendszerek. Jelen kutatási területei a fentieken túl kiterjednek az alternatív hajtásrendszerekre. Kiterjedt hazai és külföldi pályázati és projektirányítási tevékenységet végez, több szakmai szervezet tagja.

2001-ben a haszonjárművek menetstabilizáló rendszereinek fejlesztése területén elért eredményeiért Széchenyi, 2009-ben pedig Bánki Donát díjat kapott.

Dr. Székely Vladimír

Villamosmérnök, az MTA levelező tagja, a BME Elektronikus Eszközök Tanszék egyetemi tanára.

A díjat a félvezető eszközök és mikroelektronikai rendszerek termikus viselkedésének kutatása, a félvezető gyártó és elektronikai világcégek által elterjedten használt termikus tranziens teszter (T3ster) és a hozzá kapcsolódó mérésadat kiértékelő szoftver, a VARIPLATE változtatható hőellenállás, a STATIM termikus interfész anyagok minősítésére szolgáló eljárás kifejlesztése, a sikeres termékekkel a társaság nemzetközi hírnevének növelése terén elért eredményeiért, a tanszék spin-off cégének (Micred Kft) létrejöttében, majd irányításában, az új BSc tantervhez igazodó Mikroelektronika tárgy kidolgozásában vállalt meghatározó szerepéért, áldozatos felsőoktatási tevékenységéért kapta.

1941-ben született Budapesten. Villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1964-ben. Az egyetemi doktori címet 1970-ben, a kandidátusi fokozatot 1978-ban, a műszaki tudomány doktora fokozatot 1989-ben szerezte meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. 2004-ben az MTA levelező taggá választotta.
Kezdetben a félvezető eszközök fizikájával foglalkozott. Lényegesen hozzájárult a Gunn dióda elméletéhez. Megalkotta az “integrált termoelem” hőgradiens érzékelőt. A hálózatelmélet területén megalkotta a pólus-zérus fogalom elosztott RC hálózatokra vonatkozó általánosítását. Az utolsó 25 évben a termikus tulajdonságok analízise és mérése terén ért el lényeges eredményeket. Új, hatékony algoritmusokat dolgozott ki a termikus szimuláció céljára. Úttörő munkát végzett az IC tokok termikus tranziens mérése és az ennek alapján végzett struktúra identifikáció terén. Ezen eredményei a T3Ster nevű, sorozatban gyártott berendezésben tárgyiasulnak, amelyet vezető IC gyártó cégek használnak (Intel, IBM Zurich, Philips, Infineon, Samsung, LG, Osram, stb.). Publikációinak száma 330.
Kitüntetései: a H.Rosten (USA) alapítvány megosztott díja (2001), Akadémiai Díj (2002), Szent-Györgyi Albert-díj (2006).

Dr. Trampus Péter

Gépészmérnök, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar egyetemi tanára.

A díjat a Paksi Atomerőmű tervezett teljesítmény és üzemidő növelő üzemeltetés megalapozásában végzett nemzetközileg elismert szakmai innovatív munkájáért, a reaktortartályok biztonságának igazolása, az élettartam gazdálkodás integrált megközelítése, a roncsolásmentes vizsgáló rendszerek minősítése terén kifejtett közreműködéséért, alkotó, szervező, irányító tevékenységéért, továbbá a közép-európai régió legkorszerűbb karbantartó gyakorló központja létrejöttében vállalt meghatározó szerepéért, az atomerőművi személyzet képzése terén nyújtott áldozatos munkájáért kapta, melynek során az elméleti eredmények és a gyakorlati tudás egyesítésével járult hozzá az oktatás színvonalának erősítéséhez.

1947-ben született Budapesten. 1972-ben gépészmérnöki, 1979-ben képlékenyalakítási szakmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1985-ben a műszaki tudomány kandidátusa, 2008-ban az MTA doktora címet nyerte el. A Csepeli Acélműben kutatómérnök, majd laborvezető. 1982-től a Paksi Atomerőmű osztályvezetője, 1992-től vezérigazgató törzs vezetője. 1996 és 2003 között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkatársa. 2003-04-ben vendégkutató az Európai Bizottság Egyesített Kutató Intézetének Energia Intézetében. Tanácsadó, és a Debreceni Egyetem Műszaki Kar egyetemi tanára.
Kutatási területe a nyomástartó berendezések integritásának elemzése és a szerkezeti anyagok károsodási folyamatainak vizsgálata. Tevékenysége hozzájárult a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása műszaki megalapozásához. 130 tudományos közlemény és 2 könyvfejezet szerzője.
A Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség elnöke, az Európai Roncsolásmentes Vizsgálati Föderáció igazgatóságának tagja, a Nemzetközi Hegesztési Intézet V. bizottságának magyar delegátusa, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség atomerőművek élettartam gazdálkodásával foglalkozó munkacsoportjának tagja. A Magyar Mérnökakadémia alapító tagja.

Gili László

Villamosmérnök, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa.

A díjat számos új megoldású geofizikai műszer kimagasló színvonalú kidolgozásáért és sikeres megvalósításáért, nevezetesen az új elvekre épülő speciális szeizmikus adatgyűjtő fejlesztése, gyártása és mind hazai, mind nemzetközi piaci bevezetése terén elért eredményeiért érdemelte ki, amely műszereket négy kontinensen, 17 országban használnak, és amellyel hozzájárult a magyar geofizikai kutatások nemzetközi elismertségének növeléséhez.

1952-ben született Alsógödön. 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát.
1979 óta a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa. Több mint 30 éves intézeti tevékenysége során geofizikai, elsősorban szeizmikus műszerek fejlesztésével és előállításával foglalkozott. Munkája során – Eötvös iránymutatásának megfelelően – az elméleti és alkalmazott kutatások mindig szoros kapcsolatban voltak. Korábbi munkásságának legjelentősebb eredménye egy mérnök-szeizmikus műszercsalád kifejlesztése volt. Ezek közül is kiemelkedik az ESS 01-24 típus. Ezeket a műszereket négy kontinensen a világ számos országában értékesítették. Vezetésével később elkészült a műszerek bányabeli és tengeri mérésekre alkalmas változata. Az utóbbi években autonóm szeizmikus adatgyűjtők fejlesztésén dolgozik, lehetőséget teremtve ezzel új mérési módszerek elterjedésének. Több nemzetközi expedícióhoz biztosított adatgyűjtőket, így műszerei eljutottak a Déli-sarkra is. Sok időt fordított oktatásra, több nemzetközi és hazai konferencián tartott előadást, valamint számos tudományos cikk szerzője.
Munkáját 2005-ben Pro-Geophysica emlékéremmel jutalmazták.

NEMZETKÖZI GÁBOR DÉNES-DÍJ 2009

Dr. DOMBI PÉTER

Fizikus, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet kutatója.

A nemzetközi díjat az ultrarövid lézerimpulzusok előállítása, a nagy intenzitású lézertechnológia, az ilyen fényforrásoknál használható optikai elemek fejlesztése és tesztelése, illetve az ultragyors folyamatok fizikája terén elért eredményeiért nyerte el.
1976-ban született Szegeden. 2001-ben fizikusként végzett a Szegedi Tudományegyetemen.
Ph.D. fokozatát a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 2005-ben. Kutatóként dolgozott még az angliai Rutherford Appleton Laboratóriumban és a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézetben.
2005-től az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének munkatársa, ahol femtoszekundumos lézerlaboratóriumot hozott létre. Kutatási területe az ultrarövid lézerimpulzusok előállítása, a nagy intenzitású lézertechnológia, az ilyen fényforrásoknál használható optikai elemek fejlesztése és tesztelése, illetve az ultragyors folyamatok fizikája. Elsőként mutatta ki lézerimpulzusok abszolút fázisának szerepét fény-szilárdtest kölcsönhatásban, illetve infravörös fény 4 fs-nál rövidebb impulzusokba történő összenyomásának lehetőségét. 25 szakfolyóiratbeli és számos egyéb közlemény szerzője vagy társszerzője, melyekre eddig 210 független hivatkozást kapott. Eredményeit több nemzetközi, ismeretterjesztő jellegű cikk is bemutatta. Több egyetemen speciális kurzus előadója, számos diplomamunkás témavezetője volt.

DR. WARREN CHAN

Kutató, Kínában született amerikai állampolgár, a Torontói Egyetem tanársegéde.

A nemzetközi díjat a nanotechnológia, az orvosi diagnosztika és terápia területén elért kimagasló eredményeiért kapta.
1974-ben született Kínában. Ph.D. fokozatát 2001-ben szerezte az Indianai Egyetemen.
Jelenleg a Torontói Egyetem tanársegédje. Szakterülete: a nanotechnológia alkalmazása a biológiában és az orvostudományban. Kutatócsoportjával olyan nanotechnológia alapú molekuláris optikai szondák kifejlesztésén dolgozik, melyek képalkotási, diagnosztikai ill. terápiás céllal alkalmazhatók mind az emberi testen kívül mind pedig azon belül, olyan betegségek gyógyításában, mint például a rák.
Kutatásával forradalmasította a nanotechnológia felhasználási lehetőségeit.
Hivatkozásai száma közel 5000.
Munkájáért a következő díjakban részesült:
1. Graduated with High Honors, University of Illinois, 1996.
2. Colgate-Palmolive Undergraduate Research Award, 1996.
3. Winner of the BF Goodrich Collegiate Young Inventor’s Competition (Graduate Level), 1999.
4. NIH Training Grant, UCSD, 2001.
5. Lord Rank Prize Fund, UK, 2006.
6. Canadian Research Chair in Bionanotechnology, 2006.
7. Premier Research Excellence Award, 2007.