Díjazottak

Dr. Budai Zoltán

Makón született, 1935−ben. Okleveles vegyészmérnök, okleveles gyógyszerkutató szakmérnök.

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. (az Egyesült Gyógyszer− és Tápszergyár jogutódja) egyik preparatív kutató laboratóriumának vezetője. Szakterülete különböző farmakonok gyártásfejlesztése, majd originális gyógyszerkutatás. Jelentősebb munkái a Hibernál, Pipolphen, Thilatozin, Tisercin és intermedierjei, a Dopaflex, Sapilent, Teperin, Tiophenocol, Desopimon gyártása, ill. gyártástechnológiájának kidolgozása vagy az ezekre vonatkozó szabadalom megalkotása. Irányításával mintegy 1400 új vegyületet szintetizáltak. Tevékenyen részt vett a Halidor (görcsoldó) kifejlesztésében, amelyet Állami díjjal is elismertek. Vezetője volt a Limbolid növénynövekedést serkentő, terméshozam fokozó szer kifejlesztésére irányuló munkának. 76 szabadalom, 14 tudományos közlemény, 23 tudományos előadás reprezentálja a fenti eredményeket.

Dr. Cselényi József

Miskolcon született, 1936−ban. Okleveles gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa.

A Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, rektorhelyettes, a gépészmérnöki kar dékánja. Az anyagmozgatás és a logisztika nemzetközileg elismert tudósa. Jelentős számú hazai és külföldi publikációt készített, nagy számú előadást tartott hazai és külföldi konferenciákon, közte a Miskolcon rendszeresen megrendezett anyagmozgatási és logisztikai konferencián. Fő feladatának tekinti a vállalkozói egyetem kialakítását. Sokat tett a Bay Zoltán Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete, az Egyetem Tudományos Technológiai Centruma és a Miskolci Ipari Park létrehozásáért. Több nemzetközi kutatási projektet is irányított, az innováció érdekében jelentős nemzetközi kapcsolatokat alakított ki. Az MTA Gépszerkezettani Bizottság tagja, a GTE alelnöke, a MTESZ Logisztikai Bizottsága és az Országos Innovációs Tanács tagja. A Frauhofer Érem, a Pattantyús−díj és a Signum Aureum érem tulajdonosa, a kassai Egyetem diszdoktora.

Dr. Havas Jenő

Kaposváron született, 1938−ban. Okleveles vegyészmérnök. A kémiai tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár.

A Radelkis Elektroanalitikai Műszergyártó Kft. igazgatója, a Budapesti Iparszövetség elnöke. Szakterülete az elektroanalitikai kutatás és műszerfejlesztés. 1980/81−ben New Orleansban (USA) G. G. Guilbault professzor intézetében tudományos kutatóként dolgozott. Világviszonylatban elsőként megalapozza az ionszelektív elektródok gyártását, az elektroanalitikai elven működő orvosi műszergyártást és az elektrokémiai fogamzásgátlók gyártását. Az elektroanalitika, különös tekintettel a potenciometria orvosi alkalmazásaira témakörben 4 könyv (3 idegennyelvű), 2 jegyzet, 124 tudományos dolgozat szerzője. 31 szabadalom társtulajdonosa. Tagja az MTA analitikai kémiai bizottságának ill. munkabizottságának, a Magyar Iparszövetség elnökségének. Az Eötvös Lóránd−díj, az Akadémiai díj és az OKISZ Alkotói díj tulajdonosa.

Dr. Horváth József

Kámonban született 1933−ban. Okleveles vegyészmérnök, okleveles petrokémiai szakmérnök.

A kémiai tudomány kandidátusa. A MOL Rt. Feldolgozási és Kereskedelmi Ágazatának nyugalmazott fejlesztési igazgatója, az Rt. tanácsadója. Kezdetben a nagynyomású katalítikus hidrogénező, kéntelenítő, hidrokrakkoló eljárások kutatásával, majd – beosztásából adódóan – a kőolajfinomítás minden területét érintő kutatási, fejlesztési, előkészítési kérdésekkel foglalkozott, végül beruházások lebonyolítását is vállalta. Ez utóbbi során számos új üzem építését minőségi és mennyiségi előírásokat kielégítő, energiatakarékos, környezetvédelmi kérdéseket megoldó minőségben valósítottameg. Az MTA munkabizottsági tagja, számos publikáció szerzője, tudományos konferenciák és a posztgraduális mérnökképzés előadója. Tíznél több szabadalom társfeltalálója, az MTA Varga József Alkotói díj tulajdonosa.

Roboz Péter

Budapesten született, 1934−ben. Okleveles fizikus, rendszeranalitikusi szakdiplomával rendelkezik.

Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár számítógépes online szakirodalmi tájékoztatás vezetője. Közreműködésével indultak az intézményben a számítógépes szolgáltatások a mágnesszalagok segítségével. Megszervezi – a nemzetközi online adatbázis központokba bekapcsolódva – a rendszeres online szolgáltatások végzését. A hazai online központokban működő szakemberek nagyrésze az ő támogatásával indult el szakmai pályáján, jelentős szerepet játszik e technika itthoni elterjesztésében. Vezette a meginduló input munkát az IEAE (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) és az INIS (Nemzetközi Nukleáris Információs Rendszer) adatbázisába. Az INIS képviselője (liaison officer) Magyarországon. Rendszeres oktató− és trénig tanfolyamokat szervez. Részt vesz a CD−ROM technika fejlesztési projektjeiben. Kb. 30 közlemény és több könyv szerzője, informatikai tárgyú (indexelés, információ kereső nyelvek és módszerek) nemzetközi és hazai konferenciák rendszeres előadója.

Dr. Roska Tamás

Budapesten született, 1940−ben. Okleveles villamosmérnök, címzetes egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének kutatócsoport vezetője. Szakterülete a nem lineáris áramkörök elmélete, a duális és neurális számítórendszerek kutatása. 1974−ben a Berkeley Egyetemen (USA) vendégkutató, 1976−81 között az LSI Kutatási Fejlesztési Társulásban az intézetközi tervezési munkacsoport vezetője. 1989 óta ismételten a Berkeley Egyetem meghívott vendégkutatója, L.O. Chua professzorral közösen egy projekt témafelelőse. L.O. Chua, ill. F. Werblin professzorral társfeltalálója az első programozható analogikai szuperszámítógép chipnek, ill. a CNN bionikus szemnek. Együttműködésben dolgozik Hámori József akadémikus neurobiológus kutatócsoportjával, 1993 elején létrehozták a Neuromorf Információs Technológiai Postgraduális központot. Tudományos eredményeit nemzetközi folyóiratokban, konferenciákon tette közzé, külföldi és hazai egyetemeken (BME, Veszprémi Egyetem), továbbá kutatóközpontokban ( Európa, USA, Japán) ismertette. Több MTA bizottság tagja, ill. az Informatikai Bizottság elnöke. Tagja a MATE udományos tanácsának, a Neumann János Társaságnak. Elnöke az IEEE Magyarországi szekciójának. Kalmár László− és Szentgyörgyi Albert−, valamint Széchenyi−díjas.

Tárcza László

Dobozon (Békés m.) született, 1944−ben. Okleveles villamosmérnök.

Az Elektromos Mérőműszerek Gyára iparjogvédelmi vezetője, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület főtitkárhelyettese. Iparjogvédelmi szakértő, szabadalmi ügyvivő. Az Országos Találmányi Hivatal szakértői testületének tagja. Szakterülete a találmányi szintű megoldások szabadalmaztatásával kapcsolatos feladatok, szabadalomtisztasági vizsgálatok, szabályzatok kidolgozása, országos pályázatok elbírálása. Részt vesz új jogszabályok előkészítésében, mind a gazdálkodó szervezet mind az alkotók számára megfelelő garanciát biztosító újítási, találmányi, ill. szoftver szabályzatok kidolgozásában. Rendszeres előadó a MIE rendezvényeken, alkalmilag a Magyar Gazdasági Kamara Oktatási Központjában és a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Miniszteri kitüntetés, ill. módszertani pályázat I. díjának tulajdonosa.

NEMZETKÖZI GÁBOR DÉNES-DÍJ 1993

Kristina M. Johnson

Evansville−ben (USA) született, 1957−ben. “Master’s degree” fokozattal végzett villamosmérnök, 1984−ben avatták doktorrá (Ph.D.).

Az University of Colorado at Boulder Egyetem villamosmérnöki és számítógépes karán igazgatóhelyettes. Tudományos tevékenysége felöleli a modern optika, s ezen belül a holográfia számos területét. Igy alapvető kutatásokat végzett a multiplex holográfiában, aminek eredményeként elsőként valósította meg az un. holografikus napórát. Különösen kiemelkedő az optikai méréstechnikával, valamint az optikai kapcsolókkal összefüggő munkássága. Több mint 70 tudományos közlemény szerzője ill. társszerzője, 11 találmányban feltaláló ill. társfeltaláló. Számos tudományos tanácsadó testület tagja, igen aktívan vesz részt szakmai konferenciák szervezésében és kiadványaik szerkesztésében. Rangos optikai folyóiratok szerkesztőbizottságának meghívott tagja.

Dr. Horváth Gábor

Kiskunhalason született, 1963−ban. Okleveles fizikus. A fizikai tudomány kandidátusa.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Atomfizika Tanszékének adjunktusa. Kutatásai során a fiziológiai és fotoreceptor optikával, a biológia optikai problémáival és az állatok polarizáció látásával foglalkozott. Jelenlegi beosztásában a látás−kutatás mellett biofizikai témájú speciális kollégiumokat, szemináriumokat és előadásokat tart. A Fizikai Szemle Nívódíját és a Magyar Biofizikai Társaság Ernst Jenő alapítványának fiatal biofizikus pályázatának I. díját két−két alkalommal nyerte el. A Mathematical Biosciences folyóirat megosztott Richard Bellman−díjának tulajdonosa. A Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium Pro Schola éremmel tüntette ki.