Gábor Dénes-díj 2019

A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra.

A NOVOFER Alapítvány célja a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka és a technológiai fejlesztés együttesén alapuló innovációban megszületett kiemelkedő teljesítmények elismerése. A Gábor Dénes – díj megalapítójának szándéka a meghatározó személyes alkotó hozzájárulás és eredmény előtti főhajtás mellett a magas szervezettségű innovációs folyamatok, a kreatív erőfeszítésekkel létrehozott új anyagi, gépi és emberi kooperációk és vívmányok iránti társadalmi érdeklődés, figyelem és elismerés serkentése volt. Mai világunk fennmaradása és fejlődése döntően az érzékeny és értéktudatos környezet, a közösségi reflexeink ösztönző hatásától függ. A Díjak Gábor Dénes hasonló szellemiségét mutatták fel, vitték sikerre az elmúlt három évtizedben. Az egyes természettudományokra épülő ágazatok (energetika, IT és távközlés, gépipar, mezőgazdaság/biotechnológia, orvosi technológia/műszergyártás, vegyészet/gyógyszeripar), illetve kapcsolódó képzési kereteik pedig rendre képviselve vannak ebben a mezőnyben. Az ünnepség fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.

Díjátadók az átadás sorrendjében

A díjak átadásában és a díjazottak eredményeinek méltatásában közreműködtek:

Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke,
Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter (EMMI),
Dr. Freund Tamás alelnök (MTA),
Gulyás Tibor helyettes államtitkár (ITM)
Dr. Birkner Zoltán elnök (NKFIH),
Pomázi Gyula elnök (SzTNH),
Dr. Szabó Gábor elnök (MISZ),
Józsa János rektor (BME),

Dr. Bendzsel Miklós a kuratórium elnöke,
Jamrik Péter az alapító képviseletében.

2019 évi kiadványunkat online is olvashatják

Filmek a díjátadóról

Az átadási ünnepségét megörökítő videofilmeket az alábbi linkeken érhetik el.

7. Gábor Dénes-díjban részesült:
Domokos Gábor építészmérnök, az MTA rendes tagja,
a BME Szilárdságtani és tartószerkezeti Tanszék kutatóprofesszora
A Díjat átadja: Dr. Freund Tamás alelnök, Magyar Tudományos Akadémia
Dr. Bendzsel Miklós a Novofer Kuratórium elnöke

8. In Memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült
Dr. Gyulai József fizikus, professor emeritus,
Prima- és Széchenyi-díjas akadémikus,
Kosztolányi Tamás gépészmérnök, a NOVOFER Zrt.
nyugalmazott irodavezetője.
Pomezanski György televíziós műsorvezető

9. Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíjban részesül:
Rendes Szilveszter építőmérnök hallgató.
Az ösztöndíjat átadja:
Dr. Józsa János a BME rektora
Dr. Bendzsel Miklós a Kuratórium elnöke

10. Fiatalok ösztönzésére alapított díjak
Gábor Dénes OTDK Ösztöndíj, Gábor Dénes Diplomamunka Pályázat
Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny,
„Találjuk fel magunkat” Gábor Dénes Középiskolai Ösztöndíj pályázat

Budavári Schönherz Stúdió tudósítása a díjátadóról

GÁBOR DÉNES ÉLETMŰ DÍJ

Dr. Bartha László

vegyészmérnök, professor emeritus, a Veszprémi Egyetem Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszékének nyugalmazott tanszékvezetője.

a szénhidrogén-ipari adalékok kutatása, valamint a polimer-, valamint gumi hulladékok kémiai- és mechanikai újra-hasznosítása, azok ipari méretekben történő alkalmazásának megvalósításában való többirányú, sikeres munkája, a kémiailag stabilizált gumibitumen gyártási eljárásának kidolgozásában betöltött meghatározó szerepe miatt, továbbá a szénhidrogén-ipari mérnökök képzésében betöltött több évtizedes példamutató munkásságáért.

Életrajz:
Mezőhegyesen született 1945-ben. Vegyészmérnök (1970) Veszprémi Vegyipari Egyetem, ugyanitt dr.techn. (1972), a kémiai tudomány kandidátusa (1979). 1970-től az Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék oktatója, 1999-2006 tv. egyetemi docens, 2006-2009 tv. egyetemi tanár, 2009-2013 a Pannon Egyetem nyugalmazott egyetemi tanár. Kutatásait a kenőolaj adalékok, és egyéb olajipari adalékok előállításának és alkalmazásának területén végezte. Kutatási és vezetői eredményei alapján létrejött és a MOL csoport ma is működő üzemeinek termékei és kapacitásai a következők: hamumentes alkenil-szukcinimiddiszpergens (3000 t/év,1987)), polialkenil- poliszukcinimid (3000 t/év 1991), zsírsav-politilénglikolészter emulgeátor és szulfurált zsírsavészter (400t/év,1994) ), útépítési gumibitumen (5000t/év 2012), két új nemionos tenzid (5000t/év,2017). A Shell, Lubrizol, BASF, vegyipari vállalatokkal folyó közös K+F tevékenységekben is szerepet vállalt. 2013-tól, a MOL Nyrt. szakértője. 25 találmány (15 hasznosult), 95 cikk, 550 hivatkozás. Elismerések: 2000 MOL Tudományos Díj, 2002 MTA Varga József Műszaki Alkotói Díj, 2010 MKE Than Károly Emlékérem,2013 A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje.

Szigethy Dezső

okleveles vegyész, közgazdász, a Technoorg Linda Tudományos Műszaki Fejlesztő Kft. ügyvezetője és alapítója,

a közel negyven éves sikeres kutatói és innovációs üzleti munkásságáért, melyet olyan eredmények fémjeleznek, mint az argon ionos minta-előkészítő eszközök több generációjának kifejlesztése és piacra vitele vagy a digitális holografikus interferometrián alapuló deformáció- és feszültségmérő eszközök több változatának kifejlesztésében játszott jelentős szerep. Ezen felül számos olyan eszköz kifejlesztésében és piacra vitelében vállalt központi szerepet, melyek nagymértékben előrelendítették az anyagtudomány, a félvezető-gyártás, az elektronika és egyéb, az elektronmikroszkópiához köthető területek mérési és ellenőrzési lehetőségeit.

Életrajz:
Kaposváron születetett 1949-ben. Kiváló eredménnyel végzett 1974-ben az ELTTE TTK Vegyész Szakán. Az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa 1982-ig. 1982-85-ig a Mikroelektronikai Kormányprogram irányításában vett részt. 1984-től már barátaival vállalkozásba kezdett és ez a tevékenysége is szorosan kötődött a K+F területhez. 1985-89-ig az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár keretein belül a K+F és licence információs rendszer vezetője.1989-ben közgazdász diplomát is szerzett. 1990-ben két kutató intézettel és több nemzetközi hírű tudóssal összefogva megalapította a Technoorg Linda Kft-t, amelynek azóta is vezetője. Az elmúlt 30 év fejlesztései főként az elektron-mikroszkópos mintapreparálás területére, a nanorészecskék különböző paramétereinek mérésére, mini-lézerek és egyéb lézer applikációk fejlesztésére – mint például a digitális holografikus interferometrián alapuló deformáció és feszültségmérés – fókuszált. Szakmai vezetésével és a részvételével létrejött szabadalmakra támaszkodva állt elő az ionsugaras minta-előkészítő berendezések egy új családja, mely a világon a legmagasabb elvárásoknak is képes egyedülállóan megfelelni a pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkópia világában. Jelenleg több mint 10 K+F projekt műszaki-szakmai vezetését végzi hozzájárulva a jövő évtized szakmai és üzleti sikereihez. Látásmódja egyedülálló, melyet mindig a nagy ötletek gyakorlatban való hasznosítására való törekvés jellemzett. 28 tudományos cikk nemzetközi folyóiratokban, több mint 35 nemzetközi konferencián való részvétel, 4 nemzetközi szabadalom, és közel 20 sikeresen lezárt K+F pályázat fémjelzi munkásságát.

GÁBOR DÉNES-DÍJ „KÜLHONI FOKOZAT”

Pető Mária

fizikus, a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium fizikatanára,

az erdélyi fiatalok természettudományos orientációja érdekében végzett sikeres munkájáért, innováció vezérelt oktatási módszeréért, az általa képzett- és irányított diákokkal a nemzetközi innovációs versenyeken elért eredményekért. Diákjai évek óta döntős résztvevői a tanulmányi- és ifjúsági űrkutatási versenyeknek. Eredményesen vettek részt az ESA „CanSat” miniszatellit építési, valamint, a nemzetközi RoboChallenge versenyen, továbbá a RoboTEC mérnöki kihívások rendezvényén.

Életrajz:
1964-ben végzett Baróton (Erdélyben). A Temesvári Tudományegyetemen (1982) végzett fizikusként. ELTE Fizika tanítása programján PhD fokozat 2017-ben. 1990-től a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium fizikatanára illetve 2019-től a Megyei Tehetségközpont megbízott igazgatója. Tanárként Romániában elsőként nevezett be és vett részt eredményesen az ESA által szervezett „CanSat”- miniszatellit építési versenyen, melynek célja, hogy a középiskolások körében népszerűsítse az űrkutatás szépségeit, kihívásait. A feladat egy olyan eszköz építése, ami szimulálja a valódi mesterséges holdak szerkezetét, és alkalmas tudományos feladat ellátására. Kötelezően mérni kell a légkör alapvető jellemzőit (nyomás, hőmérséklet), rádió- kapcsolatot kell létesíteni és fenntartani a repülő egység és a földi állomás között, valamint egy olyan újszerű űrkutatási feladat kitalálása, amit a csapat végre tud hajtani. A tanárnő munkájának fontos része az Arduino mikrokontroller és fejlesztői környezet, a robotok, a rádiókommunikáció kérdéseinek megismertetése a diákokkal. Munkája során sikerül úgy ötvözni a tanórai kihívásokat és a szakköri foglalkozások feladatait, hogy a tanulók kreatív energiáját, ötleteit hasznosítva kiváló eredmény születhessen, anélkül, hogy a diákok ezt tehernek éreznék.

Dr. Rekeczky Csaba

villamosmérnök, a Verizon Communications Inc, számítógépes látás igazgatója és a PPKE ITK tanára,

az emberi látórendszer felépítése és működési mechanizmusa által inspirált, téridőbeli videó esemény detekciós metódusok kutatása és fejlesztése terén elért eredményeiért, valamint azok hatékony megvalósításához szükséges sokmagos processzor architektúrák és erősen párhuzamos algoritmusok mérnöki tervezéséért, továbbá a világ vezető processzor chipgyártó cégeivel együttműködve alkotott csúcsteljesítményű beágyazott videó esemény detekciós megoldások kifejlesztésért.

Életrajz:
Rekeczky Csaba Ph.D. fokozatát Roska Tamás doktori iskolájában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Post Doc-ként és kutatóként több évig az MTA SZTAKI-ban, az USA-ban a kaliforniai Berkeley Egyetemen, ill Japánban a Tokushima Egyetemen dolgozott. Kutatómérnökként kulcsfontosságú innovációkkal járult hozzá az erősen párhuzamos, celluláris nemlineáris hálózat alapú számítási architektúrák megalkotásához, elsősorban nemlineáris diffúziós és hullám-típusú számítási technikák kidolgozásával. A neuromorf és bio-inspirált képfeldolgozás úttörőjeként, munkatársaival új multi-foveális látórendszert tervezett, amelynek beágyazott rendszerekben történő megvalósítása a közelmúlt egyik jelentős magyar start-up sikeréhez vezetett (az Eutecus, Inc. cég társalapítójaként és CEO-jaként először a Sensity, Inc. szilicium völgyi start-up vállalkozással való összeolvasztásban, majd a Verizon telekommunikációs óriáscégnek történő eladásában vállalt főszerepet). Jelenleg a Verizon SC divízió számítógépes látást és az autonóm autók szenzoros infrastruktúra fejlesztését irányító igazgatója. Több amerikai és európai egyetem doktori iskolájával épített ki tartós együttműködést –a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Politecnico di Torino docense, az IEEE CAS és IJCTA szerkesztő bizottságának tagja.

GÁBOR DÉNES-DÍJ

Dr. Balázsi Csaba

kohómérnök, az MTA doktora, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója,

az új alkalmazásközpontú kerámia nanokompozit anyagok létrehozásában, valamint az új anyagok fizikai és funkcionális tulajdonságainak meghatározásában elért – nemzetközileg is elismert – eredményeiért, mellyel hozzájárult a magyar műszaki anyagtudomány fejlődéséhez. A gyors és olcsó többréteges grafén előállításának kifejlesztésében, környezetbarát portechnológai módszer alkalmazásával tojáshéjból csontpótló anyagok fejlesztésében elért kimagasló eredményeiért. A magashőmérsékletű alkalmazásokra használt sziliciumnitrid/szén nanocső kompozit kerámia kifejlesztéséért, melyet a Grippen vadászgépek fejlesztésénél is sikeresen alkalmaztak radarelnyelő rétegként.

Életrajz:
1970-ben született Székelyudvarhelyen. A Brassói „Transilvania” Egyetemen okleveles kohómérnökként végzett (1993), PhD fokozatot szerzett a Miskolci Egyetemen (2000), MTA doktora (2014). A Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet osztályvezetője (2006-2012), a Bay Zoltán Nonprofit Kft. Anyagtudományi Intézet igazgatója (2013-2015), majd 2016-tól az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója. A kerámia kompozit anyagok alkalmazásközpontú létrehozásával, az új anyagok fizikai és funkcionális tulajdonságainak meghatározásával nemzetközileg is kiemelkedő és elismert eredményeket ért el, melyekkel hozzájárult a magyar műszaki anyagtudomány fejlődéséhez. Ezen a területen elsőként új anyagot dolgozott ki (szén nanocsővel és grafénnal adalékolt szilíciumnitrid kompozit), a szakterület egyik vezető kutatójává vált. Környezetkímélő eljárással tojáshéj újra hasznosításával új csontpótló anyagokat, majd nagy mennyiségben előállítható többréteges grafént fejlesztett az ipar számára. 180 nemzetközi rangos szakmai közlemény (összesített IF > 250), 30 könyvfejezet szerzője, 9 szabadalomban társszerző. Munkáira eddig 2000 független hivatkozás érkezett, Hirsch-indexe: 30. Több hazai és nemzetközi szervezet vezetőségi tagja, köztük a Szilikátipari Tudományos Egyesület, Európai Kerámia Társaság. Elismerések: MTA Bolyai Plakett (2009), „ECerSFellow” (2017).

Dr. Czigány Tibor

gépészmérnök, az MTA rendes tagja, a BME Polimertechikai Tanszék professzora, Széchenyi-díjas kutató

a polimer kompozitok technológiai célú felhasználásáért a villamos távvezeték teherhordó magjának kialakítása során, a bazaltszál-erősítésű polimer kompozitoknak a kifejlesztésében elért – és a gyártásban már széleskörűen alkalmazott – eredményeiért, valamint a multifunkcionális – állapotváltozási szenzor funkciót is betöltő – kompozitok létrehozásában, továbbá a PET anyagok jövőbeli újrahasznosítási lehetőségeinek vizsgálatában és minősítésében elért meghatározó jellegű alkotó tevékenységéért.

Életrajz:
1963-ban született Budapesten, gépészmérnöki oklevelet 1988-ban szerzett a BME Gépészmérnöki Karán. 1997-ben PhD fokozatot, 2005-ben MTA doktora címet szerzett. 2013-ban az MTA levelező, majd 2019-ben az MTA rendes tagjának választották.
Hazai és nemzetközi tudományos szervezetek tisztségviselőjeként, folyóiratok szerkesztőjeként jelentős szakmai közéleti munkát végez. 2001-2014 között a Polimertechnika Tanszék vezetője, 2012-2019 között a Gépészmérnöki Kar dékánja volt, 2012 óta vezeti az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoportot. Jelenleg a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára.
Szakterülete a kompozit szerkezeti anyagok és technológiák, anyagvizsgálat, polimerek hegesztése. Új eredményeket ért el kompozit anyagok és kompozit előállítási technológiák fejlesztésében, ipari bevezetésében. Munkáiban hangsúlyos szerep jut a fenntartható fejlődésnek, a környezetvédelemnek és a biopolimerek, valamint a biokompozitok alkalmazhatóságának. Tudományos munkásságát fémjelzi több, mint 300 publikációja és az azokra kapott közel 4200 független hivatkozása. H-indexe 36, összesített impaktfaktora több, mint 200. Iskolateremtő kutató, eddig 19 PhD hallgatója szerzett fokozatot. Kimagasló szakmai és oktató munkáját 2018-ban Széchenyi-díjjal ismerték el.

Domokos Gábor

építészmérnök, az MTA rendes tagja, a BME Szilárdságtani és tartószerkezeti Tanszék kutatóprofesszora

A természettudományos és mérnöki problémák matematikai modellezésen alapuló sikeres megoldásáért, különösen az élettelen természetben zajló földi, bolygófelszíni és asztrofizikai ütközési folyamatok és alakfejlődési jelenségek új felismeréseket eredményező magyarázatáért, gyógyszeripari és egyéb sikeres alkalmazások inspirálásáért, az MTA Morfodinamikai Kutatócsoport létrehozásáért, valamint széles körben elismert kutatói utánpótlásnevelő munkásságáért.

Életrajz:
Budapesten született 1961-ben. A BME-n okleveles építészmérnökként végzett (1986), kandidátusi (1989) majd MTA doktora (1998) címet szerzett. 1996 óta a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének egyetemi tanára. 2004-ben az MTA levelező, 2010-ben rendes tagja lett. 2000 óta a BME Csonka Pál Doktori iskola vezetője. 1998 óta a Cornell Egyetem Gépész- és Repülőmérnöki Kar c. egyetemi tanára, 2008/2009-ben a Cambridge-i Trinity College és a Cambridge-i Egyetem vendégprofesszora. Kutatásai során matematikai modelleket alkalmazott széles körben, biológiai, paleontológiai, populáció-dinamikai, geofizikai, mechanikai és planetológiai feladatok megoldásában. Várkonyi Péterrel közös eredménye a Gömböc nevű test, mellyel V.I. Arnold egy sejtésére adtak konstruktív bizonyítást.
Magyar és amerikai kutatókkal kifejlesztett, a Gömböcre épülő modellje segített leírni a kopás okozta alakfejlődési folyamatokat. Erre a modellre támaszkodott az a NASA-val közös kutatás, melynek során a Mars kavicsainak formájából következtettek ősi marsi folyók létezésére. Ugyanezen modell adott egy természetes magyarázatot az elsőként észlelt intergalaktikus aszteroida, a kiváló kutatók által is űrhajónak vélt ‘Oumuamua sajátos formájára.
A Gömböc formája azonban nem csak természettudományos kutatást, hanem neves művészeket és kiemelkedő mérnöki és gyógyszeripari innovációkat is inspirált szerte a világon.

Dr. Janáky Csaba

a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, a Magyar Tudományos Akadémia és az Egyetem Fotoelektrokémiai Kutatócsoportjának vezetője,

a foto-elektrokémia kutatásának területén végzett munkásságáért, amely magában foglalja az elektrokémiai katalizátorfejlesztést, a félvezető foto-elektrokémiát és a széndioxid átalakítás széles vertikumát. Eredményeit fémjelzik a széndioxidnak a napfény energiájával a réz-oxid alapú fotoelektródokon történő nagy hatékonyságú metanollá alakítása, továbbá annak igazolása is, hogy a fotoelektrokémiai széndioxid átalakítás szerves fotoelektródokon is végrehajtható. A nagynyomású hidrogénfejlesztő berendezések fejlesztésén túl, elsőként alkotott meg többrétegű elektrokémiai cellát a szén-dioxid átalakítására. Ez a technológia az ENERGY-X európai kezdeményezés fehér könyvében referencia pontként szolgál, mint a technika jelenlegi állása.

Életrajz:
1984-ben született Szegeden. A Szegedi Tudományegyetemen végzett okleveles vegyészként (2007) és közgazdászként (2009), majd ugyanitt szerezte PhD fokozatát (2011). Marie Curie ösztöndíjasként kutatott a UT Arlington (USA) egyetemen, mely projektjét a program sikertörténetei közé választották. 2014-ben az MTA Lendület Program támogatásával alapított kutatócsoportot az SZTE-n. Sikerrel épített föl egy elektrokémia és fotoelektrokémia témában működő kutatócsoportot, amely mind alapkutatási, mind alkalmazott kutatási témákban élvonalbeli tevékenységet folytat. Ezt jelzi az elmúlt 5 évben megjelent 50 rangos közlemény (teljes IF>400), 4 szabadalmi bejelentés, valamint az elnyert külföldi (pl. ERC Starting Grant) és hazai támogatások.
Erre a tudásbázisra építve az elektrokémiai hidrogéngenerátorok fejlesztése és a szén-dioxid elektrolizáló berendezéseket fejlesztése terén ért el áttörő, az iparban alkalmazható eredményeket. 2019-ben a ThalesNano Zrt-vel közösen kifejlesztett H-Genie hidrogéngenerátor elnyerte az „Innovációs Oscar”-nak is nevezett R&D 100 Awardot, míg a többrétegű szén-dioxid átalakító elektrolizáló cellájuk referenciapontként szolgál a tudományterület számára. Jelenleg célja a technológia méretnövelése és egy országos szén-dioxid hasznosítási program elindítása.

Dr. Laszlovszky István

szakgyógyszerész, a Richter Gedeon Nyrt. klinikai projektkoordinátora,

több évtizedes non-klinikai és klinikai kutató-fejlesztő tevékenységéért, valamint számos, különböző hatásmechanizmusú és terápiás indikációjú gyógyszerjelölt-vegyületfejlesztésében végzett tudományos munkásságáért, a kiemelkedően széleskörű szakmai publikációs és oktatói tevékenységéért. A központi idegrendszer és a keringés farmakológia területén végzett ilyen irányú sikeres munkásságát jól tükrözi feltalálói tevékenysége, amelyhez eddig 43 megadott szabadalom társult.

Életrajz:
1954-ben született Budapesten. 1978-ban gyógyszerészként végzett (SOTE), 1980-ban doktorált (SOTE). 1984-ben szakvizsgát, 1996-ban másoddiplomát szerzett menedzsmentből (Open University Oxford).
1978-tól dolgozik a Richter Gedeon Nyrt.-ben kutató-gyógyszerészként, jelenleg mint klinikai projekt koordinátor. 1978-2003 között a non-klinikai kutatás (neurokémia, farmakológia), majd 2003-tól a klinikai kutatás területén dolgozik, elsősorban a központi idegrendszerre ható szereket kutatva. 2004 óta a kariprazin klinikai fejlesztését koordinálja. 1989-1991 között vendégkutató a Nathan Kline Institute-ban, majd a Rutgers University-n (USA).
Tudományos közleményeinek száma 55, hazai és külföldi előadásai, poszterei száma több mint 330, könyvfejezetei száma 4. Két könyvet fordított, illetve egyet írt és szerkesztett. Összesített impaktfaktora 222, h-indexe 21, hivatkozásai száma több mint 1.300. Találmányai száma meghaladja a 40-et. 1998-tól az MGYK Budapesti Szervezet vezetőségi tagja. Egy ciklusra az Ipari Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium elnöke. 2005 óta a „Gyógyszerészet” szerkesztője. Évek óta oktat a graduális és posztgraduális gyógyszerészképzésben.
Elismerések: Pro Homine Nobile Pharmaciae emlékérem (2002, 2010), Pillich Lajos emlékdíj (2009), Koritsánszky Ottó emlékérem (2016).

Dr. Reith András

építészmérnök, az ABUD Mérnökiroda Kft. ügyvezetője,

az integrált építészeti tervezési módszertan hazánkban elsőkénti alkalmazásáért, a környezettudatos és fenntartható épületek rendszerszintű tervezésében elért egyedülálló eredményeiért. Hazai és nemzetközi zöld-, valamint környezettudatossági díjakkal kitüntetett épületek tervezéséért, az energiahatékonysághoz köthető épülethasználói magatartáskutatás alapjainak hazai megteremtéséért. Az európai járulékoshaszon- és globális költség-haszon elvű energiahatékonysági modell megalkotásában való közreműködéséért, továbbá a smart-city modelleknek a városi stratégiai tervezéshez történő implementálásáért.

Életrajz:
1974-ben született Budapesten. 2000-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, ahol 2005-ben védte meg PhD fokozatát. 2009-ben a Technische Universität München ClimaDesign szakán szerzett posztgraduális MSc diplomát.
Tevékenysége kiterjed az épület léptékű innovatív fejlesztésektől a globális léptékű modellek megalkotásáig. Az üveg építészeti alkalmazásáról publikált összefoglaló könyve egyedülálló elméleti és gyakorlati útmutató. Az első hazai Smart City stratégia társszerzője. A Budapest 2030 és 2020 stratégiák „Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás” fejezetének vezető szerzője. Díjnyertes épületek vezető tervezője, ahol az elméleti kutatásokból leszűrt tapasztalatait valósítja meg. Az ABUD Mérnökiroda alapítója, a BME CSP és PTE BM Doktori Iskoláinak témavezetője, a PTE MIK kutatója és a Budapesti Építész Kamara alelnöke. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) alapítója és korábbi elnöke. 2013-ban az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szakértő lektora volt. Tagja az emberi épülethasználati szokásokat elemző nemzetközi kutatóhálózatnak (IEA-EBC Annex 66). A regeneratív építés jövőjét kutató RESTORE COST Action szerkesztőbizottságának elnöke. A G17 EU ÖGNI delegáltja. Nemzetközi folyóiratok lektora és szerkesztőbizottsági tagja. Több mint 100 alkotás és tudományos publikáció szerzője.

Veres Mihály

fizikus, az ISOTOPTECH Zrt vezérigazgatója

A sugárvédelem, nukleáris technológia és radioaktív-hulladék kezelés témakörében végzett innovációs tevékenységéért. Cége számos, egyedi analitikai eljárást, és eszközt fejlesztett ki a nukleáris ipar számára. A korábbi Gábor Dénes-díjas nevét viselő Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium Magyarországon egyedülálló innovatív eszközparkja és mérési módszerei a nukleáris ipar mellett jelentősek a régészeti, klímakutatási, környezetvédelmi, geológiai, hidrológiai, hatóanyag-kutatási feladatok megoldásában.

Életrajz:
1968-ban született Tiszalökön. Fizikusként végzett a KLTE Természettudományi Karán. Szakmai munkásságát a Gábor Dénes díjas Hertelendi Ede irányítása alatt kezdte az MTA Atommagkutató Intézetében, a Paksi Atomerőmű radiokarbon kibocsátásának mérésével. 2000-től az ISOTOPTECH ZRt. vezérigazgatója. Paksot, illetve a magyarországi radioaktívhulladék-tárolókat érintő jelentősebb eredményei, azok technológiai rendszerei ellenőrzéséhez, kibocsátás- és környezetellenőrző rendszerei kiépítéséhez, fejlesztéséhez, valamint a radioaktív hulladékok minősítéséhez, kezeléséhez, végleges elhelyezéséhez tartoznak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség révén részt vett számos, a témákhoz tartozó nemzetközi misszióban. A Magyar Nukleáris Társaság és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tagja, az MMK és az OAH szakértője, sugárvédelem, nukleáris technológia és radioaktív-hulladék kezelés témakörökben, nevéhez 50 publikáció kacsolódik. Cége számos analitikai eljárást, és eszközt fejlesztett a nukleáris ipar számára. Sajátos innovációként, alapítója az ISOTOPTECH-ATOMKI Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumának (HEKAL), amelynek tudástára és műszerezettsége egyedülálló Magyarországon, több mint 30 országra kiterjedő kapcsolatrendszerrel működik, nemzetközi elismertsége kiváló.

IN MEMORIAM GÁBOR DÉNES OKLEVÉL

Dr. Gyulai József

fizikus, professor emeritus, Prima- és Széchenyi-díjas akadémikus,

a hazai műszaki fizika világszerte ismert, meghatározó alakja, a hazai anyagtudományi oktatás élharcosa, Hódmezővásárhely díszpolgára. Gyulai professzor két cikluson keresztül volt a Gábor Dénes-díj kuratóriumának elnöke és a díjat kezelő alapítvány irányítója. Alapítványt irányító munkássága alatt tovább nőtt a határon túl élő, dolgozó magyar tudósok eredményeinek, a mérnöki teljesítményeknek az elismerése és elismertsége, Gábor Dénes szellemi örökségének ápolása, könyveinek és műszaki alkotásainak megismertetése a diákság körében.

Életrajz:
Gyulai József (1933) előbb gimnáziumi tanár, majd kutató a szegedi egyetemen. 1970-ben a KFKI-ba hívták, hogy Caltech-beli tapasztalatait az ionimplantációs program indításában hasznosítsa. Ma emeritus az EK MFA-ban és a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén. Két cikluson át az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke. Másfél évtizedet kitevő vendégkutatói, -professzori tevékenységei a CalTech-en, a Cornell Egyetemen, École Normale-on, az erlangeni egyetem mérnökkarán és a csatolt Fraunhofer intézetben, az Osakai Egyetem mérnökkarán meghatározóak voltak. A hazai mikroelektronikai eszközgyártás kiemelkedő személyisége. A nanotudomány itthoni megindításában volt meghatározó szerepe. Több mint 400 dolgozatára több mint 4000 hivatkozás található. Mint nemzetközi konferenciák rendező elnöke, elnyerte az „ionsugaras” kollektívák „Radiation Effects in Matter” érmét. Tagja az Academia Europaea-nak. Tiszteletbeli elnöke az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak. Nyolc éven át vezethette a NOVOFER Alapítvány Gábor Dénes díj kuratóriumát. Munka Érdemrend (űrkutatásért), Széchenyi- és Príma Díj (a díj legelső átadásakor), Eötvös Érem, a Széchenyi Társaság díja, Honoris causa Jedlik Ányos díj, Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal. A Pannon és a Miskolci Egyetem díszdoktora.

Kosztolányi Tamás

gépészmérnök, a NOVOFER Távközlési Innovációs Zrt. nyugalmazott irodavezetője.

Kosztolányi Tamás a szellemi alkotásért létrehozott alapítványnak, majd a Gábor Dénes-díjnak a kezdetektől titkára és menedzsere volt 2018-ig, azaz 30 éven keresztül. Kulcsszerepe volt a Gábor Dénes-díj fenntartásában, sikeres működtetésében, Gábor Dénes szellemi örökségének ápolásában, az egyetemi-, majd középiskolások részére meghirdetett ösztöndíjak létrehozásában.

Életrajz:
1950-ben született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végezte, majd szabadalmi ügyvivői képesítést szerzett.
Az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyárban majd a Tejipari Vállalatok Trösztjénél fejlesztő mérnök, majd itt újítási előadó volt. 1981-től a Gabona Trösztben a különböző kutató és felsőoktatási intézményekkel való együttműködési és K+F kapcsolatokat kezelte, az iparjogvédelmi ügyeket intézte. 1987-től nyugdíjazásáig a NOVOFER Innovációs Közös Vállalatnál majd később Zrt.-ben szellemi termékek kereskedelmével, iparjogvédelemmel foglalkozott és ellátta a minőségügyi vezető feladatát. 1988-90 között elvégezte a BME gazdasági mérnök szakát. A NOVOFER Alapítvány titkáraként 1995-től, több mint 20 éven át meghatározó szerepet töltött be Gábor Dénes emlékének gondozásában, ennek keretében művei magyar nyelvű kiadásában és emléktáblák létesítésében. Szervezte a Gábor Dénes-díj pályázat meghirdetésével, értékelésével és ünnepélyes átadásával összefüggő munkát.
A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetés birtokosa.

Pomezanski György

magyar-történelem szakos tanár, televíziós műsorvezető

a Gábor-Dénes szellemi örökségét ápoló kiemelkedő közéleti szerepléseiért, a Gábor Dénes-díjak és elismerések átadásai során vállalt és végzett meghatározó szerepeiért, a fiatalok természettudományos érdeklődésének felkeltésében játszott példa értékű munkájáért.

Életrajz:

Pomezanski György 1942-ben Budapesten született. Érettségi után gépjárműszerelő szakmát tanult. A Szegedi Tudományegyetemen magyar-törtélem szakon végzett, majd dramaturgiai szakszemináriumot hallgatott. Tanulmányainak befejezése után a Magyar Televízió szerkesztője, majd közéleti vitaműsor, a „Rólad van szó!” című műsor szerkesztője, az első televíziós beszédművelő sorozat, a „Szépen jól magyarul” szerkesztő-műsorvezetője volt. A Gazdasági Igazgatóság főmunkatársaként kötelezte el magát a gazdaság, az innováció világa mellett. Nevéhez fűződik, a magyar televíziózás egyik emblematikus műsora, a 19 éven keresztül rendszeresen jelentkező „Felkínálom”. Az innováció támogatására létrehozta a „Felkínálom Alapítványt” amely ellenszolgáltatás nélküli segítséget nyújtott a hazai feltalálóknak, a rászoruló vállalkozóknak. Ezekkel a tevékenységeivel érdemelte ki 1996-ban a Gábor Dénes-díjat. 2005 és 2009 között a Duna Televízió innovációs alelnöke. Személyesen jegyezte a magyar tudomány és művészet nagy ígéreteit felvonultató „Magyar csillagok”sorozatát.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj

Rendes Szilveszter

építőmérnök hallgató,

a „Falazott hídszerkezetek dinamikai vizsgálata mozgó teherre” tárgyú dolgozatáért.
Témavezető: Forgács Tamás, doktorandusz, BME Építőmérnöki Kar
Rendes Szilveszter építőmérnök hallgató már másodévesen bekapcsolódott a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék kutatásaiba, ahol a falazott hídszerkezetekkel kezdett foglalkozni. 2018-ban a „Homlokfalak mechanikai
szerepe a falazott szerkezetű hidak viselkedésében” című TDK dolgozatával I. díjat nyert a kari TDK-konferencián, majd különdíjat az OTDK-n az Építéstudomány I. tagozatban. Ezt a témát folytatva 2019-ben ismét I. díjat kapott a TDK konferencián a „Falazott hídszerkezetek dinamikai vizsgálata mozgó teherre” c. dolgozatával.

Gábor Dénes Középiskolai ösztöndíj 2019

„Találjuk fel magunkat”

A NOVOFER Alapítvány, a reál tárgyak magas szintű elsajátításának ösztönzése érdekében „Találjuk fel magunkat” címmel hirdette meg a Gábor Dénes Ösztöndíj pályázatot a hazai és a határainkon túl élő, magyarul tudó középiskolások körében.
Örömünkre szolgált, hogy a BME Tehetségsegítő Tanács, a BME Simonyi Károly Szakkollégium, az ELTE Fizikai Intézet, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, az Országos Tudományos Diákköri Tanács és a Rákóczi Szövetség is segítette a pályázat népszerűsítését. A felhívás megjelent a világhálón is.

A vállalkozó kedvű diákok az alábbi témakörökben fogalmazhatták meg víziójukat:

• AZ INNOVATÍV JÁRMŰVEK
• A NÖVEKVŐ POLIMER FELHASZNÁLÁS KIHÍVÁSAI

Az innovatív járművek területén – függetlenül attól, hogy milyen célból és milyen közlekedési formában alkalmaznák őket – lényeges kérdéscsoport a kapcsolódó technológiák fejlettsége, valamint a felhasznált energiaforrások, az alkalmazott hajtások hatékonysága, hatásfoka. Ebben a témakörben vártuk a pályázók önálló, eredeti gondolkodásukon, jövőképükön alapuló munkáit az alábbi feladatmeghatározás szerint:

1. Hibrid járművek vezérlési sajátosságainak összehasonlítása a kötött pályás és közúti járművek esetén. A Pályázó kísérleti úton mutasson rá a sajátosságokra.
2. Elektromos hajtásláncú járművek és belső égésű motorral meghajtott járművek hatékonyságának összehasonlítása. A Pályázó kísérleti úton mutassa be az eltéréseket a hazai alkalmazású járműveknél.
3. Hasonlítsa össze az elektromos járművek energiaellátási megoldásait (pl. akkumulátor, üzemanyagcella) és azok hatékonyságát. A Pályázó mutassa be a hazai gyártású akkumulátorok vagy üzemanyagcellák hatékonyságát.

Az 1950-es évektől a polimer felhasználás évente átlagosan 9 % –os bővülést ért el. A bővülés egyben újabb kihívásokat jelent úgy a környezetvédelem, az anyagfelhasználás, mint annak újra-hasznosítása és társadalmi megítélése területén.  Ebben a témakörben vártuk a pályázók önálló, eredeti gondolkodásukon, jövőképükön alapuló munkáit az alábbi feladatmeghatározás szerint:

1. Műanyagok (Polimerek) szerepe az életminőségünk javításában. Mely területek a meghatározóak?
2. Milyen hosszúnak látják a különböző termékkörök életciklusát és azt milyen elképzelésekkel/ megoldásokkal lehetne növelni?
3. Amennyiben lejárt a termék életciklusa, úgy milyen elképzelése van a termék egészének vagy részeinek újra hasznosítására?
4. A különböző típusú anyagok újra feldolgozhatóságáért milyen kihívásokkal kell szembenézni és milyen műszaki ötletei lennének a károsak kiküszöbölésére?
5. Milyen megoldásokat lát – a jelenlegieken túl – az emberek szemléletformálására, hogy az értékes anyagra ne szemétként gondoljanak, hanem összegyűjtendő értékre, amelyet fontos ismét az ember szolgálatába állítani?

A kizárólag jeligével azonosított pályázatokat két fordulóban, egységes szempontok alapján, pontozással értékelte több mint 21 elbíráló. Az elbírálásra Gábor Dénes-díjas szakemberek, középiskolai tanárok és a kuratórium tagjai vállalkoztak. A pályázók és az elbírálók közötti összeférhetetlenséget kizáró módon csoportokba sorolt pályázatok végső sorrendjét az elbírálók által adott pontok átlaga határozta meg.

Legsikeresebbnek a „Polimer” témakör bizonyult, itt 7 ösztöndíjra érdemes dolgozat született.

A kuratórium a 2019-es évben egyöntetű döntés alapján az alábbi ösztöndíjakat ítélte oda:
4 nyertes pályázó 150.000,-Ft ösztöndíjat, 3 nyertes pályázó 90.000,-Ft ösztöndíjat és 3 nyertes pályázó 50.000,-Ft ösztöndíjat vehetett át.

150 e Ft-os ösztöndíjban részesült:
Szegedi Ádám Gyula, a nyíregyházi NySZC Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium tanulója, felkészítő tanár Zsigó Zsolt,Szabó Dániel Dénes, a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanulója, felkészítő tanár Borbélyné Bacsó Viktória,
Magosi Máté, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont tanulója, felkészítő tanár Bálint Nóra,
Barcza Bende, a soproni Széchenyi István Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Lang Ágota.

90 e Ft-os ösztöndíjban részesült:
Kovács Martin, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium tanulója, felkészítő tanár Takács Éva,
Keresztes Réka, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium tanulója, felkészítő tanár Dancs Sándor,
Joharchy Réka, az egri Dobó István Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Prokainé Hajnal Zsuzsa és Veresné Kiss Krisztina.

50 e Ft-os ösztöndíjban részesültek:
Szilvágyi Dániel Zoltán, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Ált. Iskola és Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Finta Zsanett,
Torzsa Vanda Kinga, a szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskola tanulója, felkészítő tanár Magyar Tünde,
Masa Kinga, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanulója, felkészítő tanár Ladányi Andrea

Gábor Dénes: Találjuk fel a jövőt! című könyvét ítélte oda a bíráló bizottság:
Gyimóthy Mátyás Kolos, a Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnázium tanulója, felkészítő tanár: Kurcsics Rafaella
Várhidi Attila, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulója, felkészítő tanár: Várhidi Gyula
Dros Bence, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium tanulója, felkészítő tanár: Dr. Kirsch Éva Erzsébet
Csáki Levente, a Bornemisza Péter Gimnázium tanulója, felkészítő tanár: Eggendorferné Bagyarik Cecília
Fillinger Levente Bátor, a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium tanulója.

A középiskolai ösztöndíjasok megkapják az OTDT által adományozott „Tehetség útlevelet” is.

Különdíjakat ajánlott fel a Rákóczi Szövetség és a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány.

A középiskolai ösztöndíjat és az OTDT Tehetség útlevelét 2019. június 5-én, az MTA Felolvasó termében tartott ünnepség során vehették át a diákok. A díjak átadásában közreműködött Dr. Csépe Valéria akadémikus, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Dr. Bendzsel Miklós az Alapítvány kuratóriumának elnöke, Szendrő Péter professzor, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke.

A támogatók különdíját a Rákóczi Szövetségtől Martényi Árpád alelnök, a Messzehangzó Tehetségek Alapítványtól Vígh Mónika szervezetvezető adta át.

200e Ft-os Gábor Dénes OTDK Ösztöndíjban részesült:

A Gábor Dénes OTDK ösztöndíjat a kuratórium két évente ítéli oda az arra legérdemesebb hallgatónak. 2019-ben ezt a díjat
Takács Petra,
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem MSc hallgatója nyerte, aki az Óbudai Egyetem által szervezett XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Informatika Tudományi Szekciójában, az orvostudományi és biológiai alkalmazások terén nyújtott tudományos kutatási eredményeiért érdemelte ki a műszaki tanulmányait inspiráló elismerést. Dolgozatának címe: Szaliencia Alapú Tumor Szegmentálás Agyi MRI adatokon.

Pályamunkájában bemutatott hibrid algoritmus egy újszerű MRI modalitás kombinációt alkalmaz a potenciális tumorok hatékonyabb kiemelésére, ötvözi a továbbfejlesztett szaliencia térkép alkotási technikákat kétféle neurális hálózat valószínűségi térképeivel. Az OTDK főzsűrije Takács Petra eredményeit kiemelkedő tudományos értékűnek találta és javasolta a Gábor Dénes OTDK Ösztöndíjra.