Az ünnepélyes díjátadás programja

Az ünnepélyes díjátadás helyszíne, időpontja és közreműködői:

Parlament, 2010. december 16.

Dr. Fónagy János államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Pálinkás József elnök, Magyar Tudományos Akadémia
Dr. Bendzsel Miklós elnök, Magyar Szabadalmi Hivatal
Dr. Péceli Gábor rektor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Garay Tóth János kuratóriumi elnök, NOVOFER Alapítvány

Pohárköszöntőt tartott: dr. Fónagy János államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

 

Díjazottak

Dr. Bedő Zoltán

Agrármérnök, akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet (Martonvásár) igazgatója.

A díjat a búzanemesítés, a nemesítési módszerek fejlesztése, a molekuláris és hagyományos növénynemesítési módszerek együttes alkalmazása terén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért, 76 új gabonafajta előállításában, a Pannon búza program kidolgozásában való alkotó részvételéért nyerte el.

1951-ben született Debrecenben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1975-ben szerzett diplomát. Kandidátusi fokozatot 1983-ban, MTA doktori címet 1993-ban kapott. 2004-ben az MTA levelező, majd 2010-ben az MTA rendes tagja lett. 1992 óta az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója Martonvásáron.
Növénynemesítői tevékenysége során 76 új gabonafajtát hozott létre munkatársaival együtt. Ezeket a fajtákat napjainkig több mint 10 millió hektáron termesztették hazánkban, és 10 országban kerültek bevezetésre. Kutatásai során vizsgálja a régi magyar búzapopulációkat, egyik kezdeményezője a Pannon búza programnak a magyar minőségbúza fejlesztése érdekében. Tudományos folyóiratokban megjelent 180 közleménye, összegzett impakt faktora 110,3. 15 könyv szerkesztője és 13 könyvfejezet szerzője.
2008 óta az Európai Növénynemesítő Társaság, az EUCARPIA elnöke.
A Debreceni Agrártudományi Egyetem (1999) és a Pannon Egyetem (2006) díszdoktora. 1998-ban Jedlik Ányos díjat, 2001-ben a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje kormánykitüntetést, 2004-ben Németországban Justus Liebig díjat kapott.

Dr. Czitrovszky Aladár

Fizikus, az MTA doktora, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet osztályvezetője.

A díjat az optikai lézeres méréstechnika, a nem lineáris optika, a kísérleti kvantumoptika és a foton-statisztika terén elért nemzetközi szintű kutatási-fejlesztési eredményeiért kapta, melyek a toxikológiában, az egészség- és környezetvédelemben, a biológiában, a vegyiparban, valamint az orvos-tudományban egyaránt hasznosultak, továbbá a részben magyarországi (Szeged) helyszínre tervezett európai kutatási nagyberendezést (ELI – Extreme Light Infrastructure) elkészítő FP7-es kutatási projekt magyarországi részének vezetéséért, 12 szabadalmazott találmány társszerzőkkel közös, zömében vezetésével történt kidolgozásáért.

1951-ben született Técsőn. 1973-ban végezte az Ungvári Egyetemet, 1982-ben kandidátus, 1984-ben az ELTE doktora, 1998-ban az MTA doktora. 1973-78 között az Ungvári Egyetem és a Novoszibirszki Félvezetőfizikai KI munkatársa. 1978-tól a KFKI-ban, majd az SZFKI-ban dolgozik, 1984-től főmunkatárs, 1988 – Ipari Minisztériumi szakértő, 1999-től tudományos tanácsadó, osztályvezető. Kutatási területe – új optikai műszerek és módszerek fejlesztése a lézertechnika, a környezetvédelem és a toxikológia számára. Jelentős eredményeket ért el a fény nem klasszikus állapotainak vizsgálatában, új kvantumoptikai méréstechnikai módszerek kifejlesztésében és alkalmazásában. Több mint 200 tudományos publikáció, 4 könyvfejezet,13 szabadalom társszerzője. Folyamatosan részt vesz a posztgraduális képzésben, 60 nemzetközi konferencia előadója, 10 nemzetközi konferencia szervezője. Számos nemzetközi és hazai tudományos testület elnöke, ill. tagja – az European Aerosol Assoc. az EAC WG Instrumentation elnöke, a Gesellsch. Aerosol Forschung, a Junge Award Comm. tagja, az MTA Lézerfizikai és Spektroszkópiai Biz., az OPAKFI Opt. Szakoszt. elnöke, SZFKI Tud. Tan. társelnöke (1991-97), MTA Kutatói Fórum tagja (1995-97), több nemzetközi projekt koordinátora, az MPQ, a Bécsi Egyetem meghívott előadója.
A KFKI Intézeti Díj (1985), az SZFKI Alk. Kut. Díj (1986, 1992), az MTA Szabadalmi díj (2001), a Petzval József emlékérem (2008), az Akadémiai Díj (2009) tulajdonosa.

Dr. Gerse Károly

Gépészmérnök, a Magyar Villamos Művek Zrt. törzskari vezérigazgató-helyettese.

A díjat a magyar villamosenergia-iparban betöltött, több évtizedes és eredményes vezetői és szervezői tevékenységéért, az energetikai műszaki oktatásban és fejlesztésben elért iskolateremtő munkásságáért, a magyarországi villamosenergia-ipari liberalizáció és piacnyitás megvalósulásában, valamint a hazai villamosenergia-ipar Európai Uniós jogszabályoknak megfelelő működésének kialakításában nyújtott kiemelkedő tevékenységéért kapta.

Budapesten született 1944. jún. 22.-én. A BME Gépészmérnöki Kar Erőgépész Szak Hőerőgépész Ágazatán végzett (1967), doktorált (1977), a műszaki tudomány kandidátusa (1986). Az Energiagazdálkodási Intézet műszaki gyakornoka, energiafelügyelője (1967-1969), hőtechnikai előadója (1969-1972); közben a Nehézipari Minisztérium Országos Villamosenergia Felügyelet előadója is (1969), a BME Gépészmérnöki Kar Kalorikus Gépek Tanszék tanársegéde (1972-1977), egyetemi adjunktusa (1977-1986), a Magyar Villamos Művek Tröszt műszaki tanácsadója (1987-1992), az MVM Rt. Erőmuvi Üzemviteli Osztályvezetoje (1992-1997), kereskedelmi igazgatója (1997-2002), általános vezérigazgató-helyettese (2003-2006), törzskari vezérigazgató-helyettese (2006-tól)
Tudományos pályafutásának az elején speciális hőátadási jelenségekkel, lángok ütközésével foglalkozott. Később érdeklődése kazánok méretezési, üzemeltetési, konstrukciós kérdései felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a kazánok változó üzemállapotának és a tüzelőanyag minőségének a vizsgálata terén. Fontosak a magyar erőműrendszer modernizációjával, villamosenergia-piaci liberalizációval foglalkozó dolgozatai. Kereskedelmi igazgatóként 2003. előtt a kereskedelmi tevékenységért, Üzemi Szabályzatért, szabályozási kérdésekért volt felelős. Hozzájárult a villamosenergia-piac liberalizációjához, többek között az optimális piaci struktúra, befagyott költségek, piaci erőfölény kérdését vizsgálva. A 90-es évek elején az erőművi üzemvitel vezetőjeként fontos szerepe volt a szabályozási változásokban, a villamosenergia-ipar privatizációjának előkészítésében.
Címzetes egyetemi tanár (2006-tól), Európai Energia és Közlekedési Fórum (EFET) alternatív tagja (2005-2007), Eurelectric Magyar Tagozat Elnöke (2005-), MVM Közleményei főszerkesztő (1999-), a Magyar Mérnökakadémia tagja (2007-).
Az Eötvös Díj, a Magyar Gazdaságért Díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetés tulajdonosa.

Dr. Kéri György

Vegyész, biokémikus, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézet kutató professzora, a Vichem Kft. ügyvezető és tudományos igazgatója.

A díjat a hazai és nemzetközi biotechnológiai kutatás-fejlesztés terén nemzetközi szinten elismert és kiemelkedő szakmai tevékenységéért, a peptidhormonok szerkezetének és hatásainak vizsgálata, új rákellenes peptid származékok kifejlesztése terén elért eredményeiért, a fájdalomcsillapításban és az izületi betegségek gyógyításában új perspektívát nyitó TT232 jelű rákellenes hatású peptid létrehozásában vállalt meghatározó szerepéért, a jelátviteli terápiában ill. kismolekulájú kinázgátlók gyógyszerfejlesztésében elért világszerte elismert eredményeiért, 69 találmány kidolgozásában nyújtott alkotó közreműködéséért, a magyar tudományos kutatási eredmények nemzetközi ismertségét és tekintélyét egyaránt növelő biotechnológiai cég megalapításáért kapta.

1950-ben született Budapesten. 1973-ban az ELTE-TTK kutatóvegyész szakán diplomázott, 1976-ban egyetemi doktorátus, 1982-ben kandidátus, 1994-ben MTA -doktora lett. 1978-79-ben a UCSF-en postdoc. ösztöndíjasa, majd NSF grant és tudományos együttműködések keretében 14-szer volt hosszabb-rövidebb tanulmányuton az USA-ban. 1973 óta a SOTEn, MTA-tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor, habilitált egyetemi tanár. 1992-től 1999-ig SUGen Inc. USA, 1999-től a Max Planck- Axxima Pharmaceuticals tudományos tanácsadója és a Vichem Chemie Kutató Kft. üv. és tudományos igazgatója.
Kifejlesztett egy TT232 jelű tumor szelektív szomatosztatin analógot amit Magyarországon Klinika II. Fázisig fejlesztettek és sikeresen alkalmazták melanomás betegeken. 2007-ben egy kanadai cég megvásárolta a TT232 licencét. Jeltovábbítási terápiában két hatóanyaga áll klinikai fejlesztés alatt és részt vett a klinikai forgalomban lévő Sunitinib előanyagának kifejlesztésében. Meghatározó szerepe volt a Nested Chemical Library(tm) kinázgátló és a KinaTor(tm) (Target Fishing) technológiák kifejlesztésében.
Hét FP6/FP7 EU kutatási program résztvevője egy TB-drug program koordinátora.
159 nemzetközi cikk (IF:512), és 69 szabadalom társszerzője.
Akadémiai Díjas, Jedlik Ányos díjas, MTA Kíváló Kutatója, Aranyjelvényes feltaláló, elnyerte az Európai Peptid Szimpózium Debio Award-ját.

Dr. Prószéky Gábor

Programozó matematikus, általános nyelvész, az MTA doktora, a MorphoLogic ügyvezető igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára.

A díjat a hazai és nemzetközi szintű nyelvtechnológiai innovációiért, a Magyar WordNet, azaz egy általános célú magyar nyelvi fogalomtár létrehozásában vállalt meghatározó tevékenységéért, a hazai nyelvtechnológiai képzés alapjainak kialakításáért kapta.

1954-ben született Budapesten. Az ELTÉ-n programtervező matematikus (1981), majd általános és alkalmazott nyelvész (1982) diplomát szerez. A nyelvtudomány kandidátusa (1994), az MTA doktora (2005), habilitált egyetemi tanár (2006).
Egyik alapítója és igazgatója az első hazai nyelvtechnológiai kutatás-fejlesztésre specializálódott vállalkozásnak, az 1991-ben létrehozott MorphoLogic cégnek.
A nyolcvanas évek eleje óta számos egyetemen oktat. A PPKE Információs Technológiai Karának a kar megalakulásától kezdve tanára, 2006 óta a kar innovációs dékánhelyettese. Az MTA Szótári Munkabizottságának elnöke, az MTA közgyűlési képviselője, számos tudományos testület tagja. Az Európai Közösség számítógépes nyelvfeldolgozással kapcsolatos fórumainak szakértője és gyakori előadója, mintegy 30 hazai és nemzetközi számítógépes nyelvészeti K+F projekt vezetője.
Több mint 120 tudományos publikációja mellett három könyvet is írt az emberi nyelvek számítógépes feldolgozásáról.
Munkásságáért 2000-ben Széchenyi-díjat kapott. További díjai: Kalmár László-díj (1995), Gyúrós Tibor-díj (2002), Brassai Sámuel-díj (2005), Magyar Informatikáért szakmai érem (2005), Az Év Informatikai Oktatója – különdíj (2009).

Dr. Sperlágh Beáta

Általános orvos, klinikai farmakológus szakorvos, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos igazgató-helyettese.

A díjat az idegrendszeri gyógyszerkutatás terén kifejtett, a gyógyszerfejlesztésben közvetlenül hasznosuló, nemzetközi színtű eredményeiért, az intézeti gyógyszerinnovációs tevékenység koordinálásában, a gyógyszeripari K+F-ben résztvevő szakemberek graduális és posztgraduális képzésében nyújtott kiemelkedő szerepéért nyerte el.

1963-ban született Budapesten. 1987-ben szerzett általános orvosdoktori diplomát a SOTE-n. Az orvostudományok kandidátusa (1995), klinikai farmakológus szakorvos (2000), az MTA doktora (2004). Jelenleg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese és a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Kutatási területe az idegrendszeri gyógyszerkutatás. Kiemelkedő eredményeket ért el a purinerg és kannabinerg jelátvitel tanulmányozásában, valamint a neuroprotekció új típusú útvonalainak leírásában. Számos olyan eredménye született, amely új gyógyszerfejlesztési projektek kiindulópontjaként szolgált hazai és nemzetközi együttműködő partnerek, valamint gyógyszercégek, elsősorban a Richter Gedeon Rt. részvételével.
285 tudományos közlemény szerzője, ebből 70 referált publikáció, melyekre több, mint 2000 hivatkozás történt. Impakt faktora 232, H-indexe 25.
Jelentős oktatási tevékenységet végez az orvosképzésben, és a gyógyszerinnovációban résztvevő szakemberek posztgraduális képzésében.
2005-ben L’Oreal-UNESCO „A nőkért és a tudományért” Díjat, 2007-ben Charles Simonyi kutatási Díjat kapott.

Dr. Szépvölgyi János

Vegyészmérnök, az MTA doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatója.

A díjat a műszaki kémia, ezen belül egyes korszerű anyagok szintézise, a plazmakémiai és környezeti kémiai valamint anyagtudományi kutatások és a korszerű műszaki kerámiák terén végzett nemzetközi szinten is elismert, kiemelkedő tudományos teljesítményéért, 36 szabadalmazott találmány kidolgozásában nyújtott fejlesztői munkájáért, a műszaki értelmiségi utánpótlás neveléséért, a doktori képzést segítő iskolateremtő tevékenységéért, a természettudomány népszerűsítésében vállalt kiemelkedő szerepéért kapta.

1945-ben született Hódmezővásárhelyen. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1968-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Egyetemi doktor (1972), a kémiai tudományok kandidátusa (1993), PhD (1995), az MTA doktora (2001), egyetemi magántanár (BME, 2004), egyetemi tanár (PE, 2006). 1980-tól dolgozik az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag-és Környezetkémiai Intézetében, illetve annak jogelődjeinél. Az intézet igazgatója 1994 óta.
Jelenlegi kutatási területe a magas hőmérsékleten végbemenő kémiai folyamatok tanulmányozása, elsősorban különleges tulajdonságú anyagok előállítására, valamint környezetvédelmi alkalmazásokra irányulóan. Érdeklődik a fenntartható fejlődés kémiai vonatkozásai iránt is.
Számos hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési projekt és ipari megbízásos munka témavezetője. 170 tudományos közlemény, 26 tanulmány és 18 könyvfejezet szerzője, illetve társszerzője, 36 szabadalom társfeltalálója. Szabadalmai közül több mint tízet ipari méretekben is megvalósítottak. Több egyetemen részt vesz a graduális és posztgraduális oktatásban. Hazai és nemzetközi tudományos társaságok és szakmai bizottságok tisztségviselője, ill. tagja.
Kitüntetései: Kiváló Feltalálói Díj Arany Fokozat (1999), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt (2008), Varga József Díj (2008), Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért Díj (2008).