Az ünnepélyes díjátadás programja

Az ünnepélyes díjátadás helyszíne, időpontja és közreműködői:
Parlament, 2006. december 21.

Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Szilvásy György a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter

Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke

Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke

Dr. Keviczky László akadémikus, a nemzetközi Gábor Dénes-díjbizottság elnöke

Dr. Molnár Károly, a BME rektora

Garay Tóth János, a kuratórium elnöke

Pohárköszöntőt tartott: Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Díjazottak

Bogsch Erik

Vegyészmérnök, gazdasági mérnök, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. vezérigazgatója.

A díjat a hazai gyógyszergyártás nemzetközi tekintélyének megőrzése, a Richter Nyrt. kiemelkedően sikeres stratégiájának kidolgozása, kutatási-fejlesztési tevékenységének ösztönzése, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése és fenntartása, a társaság szellemi termékeinek védelme, a környezetbarát technológiák bevezetése terén elért eredményeiért, a hosszú évek óta folytatott és kiemelkedően sikeres irányító tevékenységéért, a kutatásösztönző, innovatív szemléletű vezetési módszer alkalmazásáért kapta.

Budapesten született 1947-ben. Vegyészmérnök, okleveles mérnök-közgazdász, 1992 óta a Richter Gedeon vezérigazgatója. 1970-77 között a kutatás-fejlesztés területén töltött be különböző pozíciókat. 1977-83 között a MEDIMPEX Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalat mexikói irodáját vezette. 1983-88 között a Richter fejlesztési igazgatója, 1988-92 között a MEDIMPEX UK Ltd. vezetője Londonban. A MAGYOSZ elnökségi tagja, 2006. márciusától a MAGYOSZ elnöke. A Richter a hazai gyógyszergyártás meghatározó képviselője. Irányítása alatt a Társaság névre szóló törzsrészvényeit 1994. nov. 9-én bevezették a BÉT-re, és azóta egyike a vezető magyar részvénypapíroknak.

Érdemei elismeréseként 1995-ben Eötvös Díjat kapott, 1997-ben a Köztársasági Elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét adományozta, majd 2001-ben Széchenyi Díjat vett át. 2002-ben a Business Week Európa tíz legeredményesebb menedzsere közé választotta, és ebben az évben a Pénzügyminisztérium a kiemelkedő közgazdasági tevékenység elismeréseként a pénzügyi szakma kiválóságainak alapított Heller Farkas Díjjal jutalmazta. 2004-ben a BÉT által alapított „A tőzsde embere” díjban részesült, 2005-ben elnyerte az Ernst & Young „Az év üzletembere 2005 – Példakép” különdíját.

Dr. Kertész Zoltán

Agrármérnök, genetikus szakmérnök, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Gabonatermesztési Kutató Kht. kutató professzora

Dijat kapott a búzanemesítés, a nemesítési módszerek fejlesztése, a hibridbúza előállítás elvi és megvalósítási lehetőségeinek kutatása, a szelekciós és fajtafenntartási eljárások tökéletesítése, a homogén búzaformák előállítása és fenntartása terén elért eredményeiért, 56 búzafajta előállításában való alkotó részvételéért.

1943-ban született Girincsen. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1968-ban szerzett agrármérnöki diplomát, 1971-ben egyetemi doktori címet. A biológiai tudomány kandidátusa (1983), az MTA doktora (1996), nemzetközileg elismert kutató. A Gabonatermesztési Kutató Intézet, jelenleg (GKKHT) dolgozója, kutató professzor. Főbb kutatási területei: búzanemesítés, a nemesítési módszerek fejlesztése. Hagyományos és modern eljárásokkal, 55 búzafajta (amelyekből 30 szabadalom) előállításában vett részt. Vezető nemesítőként a fajta megálmodója. Fajtáit Magyarországon a búza vetésterület 30 %-án termesztik. Nemesítési osztályán 10 kutató dolgozik team munkában, búzanemesítési alapozó és alkalmazott kutatásokon. A Szent István Egyetem és a Szegedi Egyetem oktatója, tanszékvezető, címzetes egyetemi tanár, a Cereal Research Communications nemzetközi folyóirat főszerkesztője, az MTA Növénynemesítési Bizottságának elnöke.

A GKKHT, Kertész Zoltán nemesítő kollektívája innovációs munkásságáért, 1998-ban Magyar Innovációs Nagydíjat kapott. Személyes nemesítői és kutatói munkájáért 1989-ben Akadémiai Díjban, 1997-ben Fleischmann-Díjban részesült.

Dr. Molnár Béla

belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője

A díjat a virtuális mikroszkópia ill. a digitális hisztológia elméletének kidolgozásáért, eszközeinek kifejlesztéséért, az eljárás hazai és nemzetközi elterjesztésében végzett kiemelkedően sikeres tevékenységéért, a graduális hisztológiai oktatás létrejöttében vállalt meghatározó tevékenységéért, a virtuális mikroszkópos alkalmazások fejlesztésén munkálkodó és világszinten elismert spin-off cég megszervezéséért kapta.

1965-ben született Kisvárdán. Belgyógyász-gasztroenterológus szakorvos, diplomáját a Semmelweis Egyetemen szerezte (1989). Posztdoktori ösztöndíj; Boehringer Mannheim Kutató Laboratórium, Németország (1990-1992); az orvostudományok kandidátusa (1996); Széchenyi ösztöndíj (2002-2005). Szakterülete: gasztroenterológia, molekuláris biológia, sejtanalitika, virtuális mikroszkópia. Jelentős eredményei fűződnek a virtuális mikroszkópia kifejlesztéséhez; a technológia hazai és nemzetközi rutin és kutatási területeken történő bevezetéséhez. A Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikája Klinikai Gasztroenterológia és Endokrinológiai Munkacsoportjának tudományos főmunkatársa, a Sejtanalitika Labor vezetője; egyetemi oktató. A 3DHISTECH Kft. alapítója, ügyvezető igazgatója. Szabadalmainak száma: 27. 1 szakkönyv, 6 könyvfejezet, ill. 69 cikk szerzője, konferenciákon 149 előadása hangzott el. Az International Society of Analytical Cytology (ISAC), tudományos társaságok tagja, a Magyar Biofizikai Társaság Sejtanalitika Szekció titkára, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja.

Többek között az MTA Ifjúsági díj (1998), a Magyar Imre Díj (1999), a Markusovszy Lajos Díj (2001), az Astra Zeneca Díj (2004), a Magyar Innovációs Nagydíj (2004) tulajdonosa.

Dr. Petis Mihály

agrármérnök, vállalatgazdálkodási szakmérnök, címzetes főiskolai tanár, a Bátorcoop Szövetkezet elnöke, a Bátor Trade Kft. ügyvezetője

A díjat az állattenyésztés, a növénytermesztés és az energiatermelés tápanyag és energia körforgalmi összhangjának megteremtése, Nyírbátor város és környéke környezeti terhelésének csökkentése és környezeti értékeinek hosszú távú megőrzése, a hátrányos helyzetű térségben a foglalkoztatottság fenntartása és növelése terén elért eredményeiért, a biogáz program indításában és megvalósításában vállalt meghatározó tevékenységéért nyerte el.

1947-ben született Nyírderzsen. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1969-ben agrármérnöki, 1980-ban vállalatgazdálkodási diplomát, 1990-ben egyetemi doktori címet szerzett munka és vállalatszervezésből. 2005-től a Nyíregyházi Főiskola címzetes főiskolai tanára. A megyei Agrárkamara alelnöke.

1970 óta a nyírbátori szövetkezetben dolgozik. 1992-től a nyírbátori Bátorcoop Szövetkezet elnöke és a nyírbátori Bátortrade Kft. igazgatója. Irányításával olyan környezetvédelmi célú biogáz-termelő üzemet létesítettek, mely méreteit és fermentálási technológiáját tekintve egyedi a maga nemében. Jelentős szerepet vállalt a biogáz termeléshez kötődő piacorientált K+F tevékenység hazai fejlesztésében. Az általa kidolgozott és szerzői joggal védett, az önelszámoló egységekre épülő érdekeltségi rendszert 167 mezőgazdasági nagyüzem vette át és alkalmazza eredményesen. A sikeres fejlesztés alapját képezi az Európai Unió által is támogatott hazai biogáz projektek megvalósításának.

A Bátortrade Kft. a megújuló energia termelés terén kifejtett innovációs tevékenységéért 2003-ban elnyerte a Környezetvédelmi Minisztérium Innovációs díját. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Alkotói Díj és a Pro Urbe Nyírbátor kitüntetés tulajdonosa.

Dr. Rudas Imre

matematikus, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki Főiskola egyetemi tanára és rektora

A díjat az irányítástechnika, a robotok és a nem lineáris rendszerek irányítása, a környezet védelme terén elért tudományos eredményeiért ill. kutatás-fejlesztési projektek megvalósításáért, a felsőfokú szakember képzésben vállalt eredményes oktatói munkájáért, továbbá a kutatási területén megvalósult hazai és nemzetközi együttműködések indukálásáért kapta.

1949-ben született Budapesten. A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán 1971-ben gépgyártástechnológus üzemmérnöki, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1977-ben kitüntetéses alkalmazott matematikusi oklevelet szerzett. A műszaki tudomány kandidátusa (1987), az MTA Doktora (2004). A Budapesti Műszaki Főiskola egyetemi tanára, az Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet igazgatója, 2003-tól a főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke. A Magyar Fuzzy Társaság elnöke, a Nemzetközi Fuzzy Társaság (IFSA) alelnöke, a Villamosmérnökök Magyarországi Egyesületének (IEEE Hungary Section) alelnöke, tagja a Magyar Mérnökakadémia elnökségének.

A Kassai Műszaki Egyetem és a Temesvári Műszaki Egyetem díszdoktora, IEEE Fellow, a Szerb Mérnökakadémia külső tagja. Számos nemzetközi konferencia és szimpózium elnöke, társelnöke, alapítója. Hat, többek között az IEEE Transactions on Industrial Electronics nemzetközi folyóirat szerkesztő bizottsági tagja. 1 könyv, 28 könyvfejezet, 56 folyóirat cikk, 282 konferencia kiadványban megjelent előadás, 12 felsőoktatási könyv, jegyzet fűződik a nevéhez, munkáira több mint 400 hivatkozás történt.

Dr. Sallai Gyula

villamosmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, stratégiai rektor-helyettese

A díjat a távközlési, információs és média technológiák konvergenciájának értéklánc alapú komplex modellezésében, a magyarországi szélessávú távközlés stratégiájának kidolgozásában elért innovatív eredményeiért, a hazai infokommunikáció szabályozás és menedzsment oktatásban nyújtott és nemzetközi elismerést is szerzett iskolateremtő munkásságáért kapta.

1945-ben született Budapesten. Villamosmérnök (BME, 1968), a műszaki tudomány doktora (1988), egyetemi tanár (1997). A BME-n, majd a Posta Kísérleti Intézetben dolgozott, 1984-től igazgatója. 1990-től Matáv stratégiai igazgató, majd vezérigazgató-helyettes. 1995-től Hírközlési Főfelügyelet nemzetközi igazgató, majd elnökhelyettes. 2002-től a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének vezetője, 2004-től rektorhelyettes. Szakmai tevékenysége az évek során a távközlés különböző műszaki és menedzsment területeire terjedt ki: jelfeldolgozás, méréstechnika, hálózatok tervezése és digitalizálása, távközlésfejlesztési és vállalati stratégia, távközlés és informatika szabályozása, távközlés-informatika-média konvergenciája. Jelentős szerepet játszott hazai távközlésünk gyökeres technológiai és szervezeti megújulásában és informatikával való összefonódásának elősegítésében. Közel kétszáz közleménye jelent meg. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület és az MTA Távközlési Rendszerek Bizottság elnöke, az MTA közgyűlési képviselője. Több neves konferenciasorozat és folyóirat szervezője ill. szerkesztője.

Eötvös Lóránd díjas, a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének tulajdonosa.

Dr. Sarkadi Balázs

osztályvezető főorvos, akadémikus, az Országos Gyógyintézeti Központ Haematológiai és Immunológiai Intézetének kutatási igazgató-helyettese

A díjat a nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatás-fejlesztési tevékenységéért, iskolateremtő kutatási eredményeinek széleskörű nemzetközi publikálásáért, a magyar orvosbiológiai kutatási eredmények ipari hasznosítását segítő közreműködéséért, innovatív vállalkozások alapításáért, nevezetesen a biológiai membránok és membrántranszporterek szerkezetének és működésének vizsgálata, az őssejt kutatás terén elért eredményeiért, a hatékony gyógyszertervezést, a személyre szabott terápia megválasztását biztosító találmányok kidolgozásában vállalt szerepéért kapta.

1948-ban született Budapesten. Orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen szerezte 1972-ben, 1980-ban a biológiai tudomány kandidátusa, 1988-ban a biológiai tudomány doktora tudományos fokozatot nyerte el, 2004 óta az MTA levelező tagja. Fő kutatási területe a molekuláris sejtbiológia, a sejtmembránok fehérjéinek, transzport-folyamatainak vizsgálata. Ezen a területen jelentős kutatási eredményeket ért el, nemzetközi folyóiratokban több, mint 120 önálló közleménye, számos áttekintő cikke, ill. könyvfejezete jelent meg. Több, a gazdaságban is hasznosításra került szabadalommal rendelkezik, számos hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési pályázat vezetője. Több, mint 20 szakdolgozó és PhD hallgató eredményes szakmai vezetője volt, jelenleg is öt hallgató dolgozik kutatócsoportjában. Az OGYK kutatási igazgatóhelyettese, az MTA membránbiológiai kutatócsoportjának vezetője, a Semmelweis Egyetem habilitált egyetemi tanára. Elnöke az MTA Biokémiai és Molekuláris Biológiai Bizottságának, alelnöke a Magyar Biokémiai Egyesületnek. Tagja több nemzetközi tudományos egyesületnek, alelnöke a Federation of European Biochemical Societies-nek.

Kutató munkája elismeréseként 1995-ben Tankó Béla díjban, 2003-ban Akadémiai Díjban részesült. 2005 óta tagja az Academia Europeae-nak.

NEMZETKÖZI GÁBOR DÉNES-DÍJ 2006

DR. CZIRÓK ANDRÁS

Fizikus, az ELTE Biológiai Fizika tanszék adjunktusa, a University of Kansas Medical Center Anatómia és Sejtbiológia tanszék részállású kutatója.

A nemzetközi díjat a biológiai rendszerek önszerveződésének kutatása, a sejtek és környezetük kölcsönhatásának vizsgálata terén elért eredményeiért kapta, melyek hozzájárulhatnak a mesterséges szövetek előállításához és fenntartásához.
1973-ban született Miskolcon. Fizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte diplomáját 1996-ban, Ph.D. fokozatát 2000-ben. 1999-tõl egy évig a Collegium Budapest tagja. 2000 és 2001 között NATO-NSF posztdoktori ösztöndíjas as Egyesült Államokban. 2001-tõl az ELTE Biológiai Fizika tanszékének adjunktusa. 2002-tõl részállású kutatója a University of Kansas Medical Center Anatómia és Sejtbiológia tanszékének. Elméleti és kísérleti kutatásainak területe a biológiai rendszerek önszervezõdése. Szövettenyészetek és élõ szervezetek újszerû mikroszkópos vizsgálatával tanulmányozza a sejtek és környezetük kölcsönhatásait, az embrionális fejlõdés korai szakaszát, ezen belül is a korai érhálózat kialakulását. Ezen vizsgálatok biológiai illetve fizikai jelentõségükön túlmenõen hozzájárulhatnak mesterséges szövetek fenntartásához és elõállításához. Tudományos munkáit több mint 50 közleményben ismertette, amelyek fizikai illetve biológiai szakfolyóiratokban jelentek meg. Munkáira eddig közel 700 hivatkozást kapott, több tudományos ismeretterjesztõ könyv illetve folyóirat is idézi.
Pro Scientia aranyérmes.

DR. NICO F. DECLERCQ

Fizikus, a Georgia Institute of Technology professzora.

A nemzetközi díjat a különböző károsodásokat szenvedett anyagok, a nano-anyagok ultraszonikus, nem destruktív vizsgálata, a diffrakció miniatűr hullámos felületekre, piramisokra és ókori színházakra gyakorolt hatásának valamint az akuszto-optika, a fizikai akusztika és az elektroaktív habok kutatása terén elért eredményeiért kapta.
Belgiumban született 1975. december 27.-én. Feleségével és két gyermekével él. A Leuveni Katolikus Egyetemen 2005-ben fizikai B.Sc. és M.Sc. fokozatot, majd ugyanebben az évben a Genti Egyetemen Ph.D. fokozatot szerzett mérnöki fizikából, summa cum laude kitüntetéssel. Elsődleges kutatási területe az anyagok ultraszonikus, nem-destruktív vizsgálata, de ennél különlegesebb témakörökre is kiterjed, mint pl. a diffrakció miniatűr hullámos felületekre, piramisokra és ókori színházakra gyakorolt hatásának vizsgálatára, akuszto-optikára, fizikai akusztikára, valamint elektroaktív habok vizsgálatára. Jelenleg a Georgia Institute of Technology professzora – a Georgia Tech-Atlanta (USA) és a Georgia Tech-Lorraine (Franciaország), valamint a George W. Woodruff School of Mechanical Engineering intézetében oktat. A Georgia Techbe való belépését megelőzően az I.W.T-Flanders tudományos kutatója, illetve a Belgian National Science Foundation (F.W.O.) posztdoktori tagja. Az elmúlt 5 évben több, mint 30 tudományos cikke jelent meg nemzetközi folyóiratokban, és közel 60 alkalommal volt nemzetközi konferencia meghívott vendége. Számos szakmai intézménynek és több nemzetközi tudományos folyóirat bíráló bizottságának tagja.