Gábor Dénes-díj 2005 | Gábor Dénes Díj - Novofer Alapítvány

Az ünnepélyes díjátadás programja

Az ünnepélyes díjátadás helyszíne, időpontja és közreműködői:
Parlament, 2005. december 22.

Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Dr. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkára

Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke

Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke

Dr. Molnár Károly, a BME rektora

Garay Tóth János, a kuratórium elnöke

Pohárköszöntőt tartott: Mandur László az Országgyűlés alelnöke

Dr. Kocsor András

Programtervező matematikus, az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

A díjat a számítógépes beszédjavítás-terápiai és olvasásfejlesztő rendszer kifejlesztése és gyakorlati bevezetése, a hallássérültek beszédképzési terápiája hatékonyságának növelése, az újszerű beszédfelismerő algoritmusok kidolgozása, valamint hazai és nemzetközi publikálása, a beszédtechnológiai kutatóközösség létrehozása, az egyetemi hallgatók TDK Konferenciákra való sikeres felkészítése terén elért eredményeiért kapta.

1971−ben született Gödöllőn. Programtervező matematikus, diplomáját a József Attila Tudományegyetemen szerezte 1995−ben. Matematika− és számítás−tudományból Ph.D. fokozattal rendelkezik. Jelenleg az MTA−SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport tudományos főmunkatársaként mesterséges intelligencia témakörben végez kutatómunkát. Jelentős eredményei fűződnek a magyar beszédkutatáshoz és a természetes nyelvi feldolgozáshoz, illetve a gépi tanulás Kernel módszereihez. Eddigi kutatási eredményeit több mint száz nemzetközi publikációban összegezte. 1998−tól az SZTE Informatikai Tanszék beszédtechnológiai, majd 2004−től a nyelvtechnológiai csoportjának szakmai vezetője. Számos infokommunikációs technológiához kötődő pályázat projekt−, illetve témavezetője. A vezetésével kifejlesztett Beszédmester, beszédterápiai és olvasásfejlesztő rendszer a tanulás és terápia új, számítógéppel segített útját nyitja meg.

Az „Év kiemelkedő fiatal műszaki alkotója díj” (2003), a Pollák−Virág Díj (2003), a Huszty Dénes Emlékdíj (2004), az Akadémiai Ifjúsági Díj (2004, 2005), a HTE Ezüst Jelvény Kitüntetés (2005), a Kemény János Díj (2005), a Mestertanár Aranyérem Kitüntetés (2005) tulajdonosa, Bolyai ösztöndíjas (2005−2007).

Dr. Lustyik György

Fizikus, a biológiai tudományok kandidátusa, egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Biofizikai Intézet Sejtanalitikai labor vezetője, a Soft Flow Kft. igazgatója.

A díjat a bioinformatikai területen egyedülálló sejtanalitikai szoftvercsomagok kidolgozása, a multiplex mikrogyöngy mátrix technológia hazai bevezetése és fejlesztése, egy teljesen új diagnosztikai és potenciális terápiás megközelítés kidolgozásával a daganatos és immunológiai eredetű megbetegedések, a gyulladásos kórfolyamatok felismerésének ill. előre jelzésének lehetővé tétele terén elért eredményeiért, az Európában is számottevő újdonságnak számító sejtanalitikai laboratórium létrehozásáért, hazai és külföldi innovatív vállalkozások alapításáért kapta.

1946−ban született, Szarvason. A Debreceni Egyetemen 1971−ben fizikus diplomát, 1984−ben kandidátusi, majd Ph.D. fokozatot szerzett. Kutatói pályáját a DOTE Patológiai Intézetében kezdte, majd a VILEG Gerontológiai Kutató Labor tudományos főmunkatársa lett. Ösztöndíjasként 1980−ban az Olasz Gerontológiai Társaság anconai intézetében, 1983−ban és 1985−ben a Tokyo Metropolitan Inst. Gerontology−ban dolgozott. 1985−1988 között a Minnesotai Egyetem vendégkutatója volt. 1994 óta egyetemi docens, sejtanalitikai laborvezető a Pécsi Tudományegyetem Biofizikai Intézetében. 1995−2001 között az intézet igazgatóhelyettese volt. 1994−től az általa alapított, hazánkban és az USA−ban bejegyzett Soft Flow nevű informatikai és biotechnológiai K+F cég igazgatójaként is dolgozik. 2001−ben kutatólaboratóriumot szervezett Madisonban (Wisconsin, USA). 2003−ban a multiplex mikrogyöngy matrix technológia fejlesztésére K+F laboratóriumot hozott létre Pécsett. Több mint 60 tudományos közleménye, könyvrészlete jelent meg. Tagja az MTA Biofizikai Bizottságának, a Magyar Biofizikai Társaság elnökségének, valamint számos hazai és nemzetközi tudományos társaságnak.

2004−ben regionális innovációs díjat nyert.

Dr. Nyiredy Szabolcs

Gyógyszerész, az MTA levelező tagja, a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. elnök-igazgatója.

A díjat az analitikai kémia és a gyógynövény kutatás terén elért tudományos eredményeiért, a teljesen új elven működő kromatográfiás módszereiért és az elválasztás optimalizálási rendszere kifejlesztéséért, több, államilag elismert és irányítása alatt kifejlesztett gyógynövény fajta nemesítéséért, kiterjedt publikációs, továbbá sikeres hazai és nemzetközi tudományos közéleti és egyetemi oktatói tevékenységéért, a kutatási területén megvalósult hazai és nemzetközi együttműködések indukálásáért kapta.

1950−ben született Budapesten. Gyógyszerészi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte 1975−ben. A biológiai tudomány kandidátusa (1984), a kémiai tudomány doktora (1991), az MTA levelező tagja (2004). A Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Pécsi Tudomány Egyetem, a NyugatMagyarországi Egyetem c. egyetemi tanára. 1983−tól a Swiss Federal Institute of Technology (ETH) Zürich ösztöndíjasa, majd 1984−től egyetemi docense.
1990−től a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. elnök−igazgatója. A Magyar Elválasztástudományi Társaság alapító elnöke (1996 –), a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság főtitkára, majd elnöke (2004 –). Az MTA Doktori Tanács Kémiai Szakbizottság, az Analitikai Kémiai Bizottság és a Gyógyszerésztudományi Komplex Bizottság tagja. Az International Society for Separation Science főtitkára, a European Society for Separation Sciences elnökségi tagja.
1988−tól a Journal of Planar Chromatography alapító főszerkesztője, 6 nemzetközi lap szerkesztő bizottsági tagja. 3 könyv, 17 konferencia és speciális kötet, 22 könyvfejezet, 140 közlemény, 20 szabadalom és 10 növényfajta fűződik a nevéhez.

Számos hazai és külföldi díj kitüntetettje.

Dr. Pap László

Villamosmérnök, az MTA levelező tagja, a BME Híradástechnikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára

A díjat az alkalmazott kutatás, az ipari termékfejlesztés, a szórt spektrumú rádiókommunikációs rendszerek, az ultra kis torzítású szinuszos oszcillátorok, a grafikus display-ek vektorgenerátora és a mobil infokommunikációs rendszerek fejlesztése és az új ismeretek széleskörű publikálása terén elért eredményeiért, nemzetközi elismerést szerzett iskolateremtő munkásságáért, a fiatal hallgatók és kutatók igényes szakmai munkára neveléséért, áldozatos tudomány- és innováció szervező közéleti tevékenységéért, valamint az egységes Digitális Rádiótelefon-rendszer megvalósítása érdekében tett szakmai-társadalmi érdemeiért nyerte el.

1943−ban született Budapesten. Villamosmérnöki oklevelét 1967−ben a Műegyetemen szerezte. A műszaki tudományok doktora, az MTA levelező tagja. 1967 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója, 1992−től egyetemi tanár, a Híradástechnikai tanszék vezetője. 1994−től 2001−ig a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, 2002−től 2004−ig az Egyetem stratégiai rektorhelyettese. Több évtizedes oktatási tevékenységének főbb témái az elektronikus áramkörök, a szinkronizáció, a szórt spektrumú technikák, korszerű modulációs technikák és áramköreik, a hírközlés elmélete és a mobil kommunikációs rendszerek. Eredményeit közel kétszáz dolgozatban jelenette meg, szabadalmainak a száma 13. Hazai és nemzetközi szakmai elismertségét jelzik nagy presztízsű tudományos szervezetekben betöltött pozíciói (pl. a Wireless Networks című folyóirat szerkesztője, a Create Net (Olaszország) kutatóintézet igazgatósági tagja, az MTA SZTAKI Intézeti Tanácsának tagja, az MTA Távközlési Rendszerek Bizottság elnöke (1999−2005), a Mobil Innovációs Központ elnöke).

1997−ben Eötvös−, 1999−ben Széchenyi−, 2004−ben Simonyi Károly díjat vehetett át. 2005−ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

Dr. Tóth László

Gépészmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet igazgatója.

A díjat az anyagtudomány és a szerkezetek integritásának, üzemeltetésre való alkalmasságának megítélése területén kifejtett kiemelkedő kutatói munkásságáért, a petrokémiai iparban a kockázatalapú karbantartás bevezetését segítő közreműködéséért, a felsőfokú szakember képzésben vállalt eredményes oktatói tevékenységéért, magyar és idegen nyelvű oktatási anyagok kidolgozásáért, hazai és nemzetközi tudomány-szervezői tevékenységéért kapta.

1946−ban született, Debrecenben. A Nehézipari Műszaki Egyetemen 1969ben szerzett gépészmérnöki oklevelet, 1974−ben egyetemi doktori címet. A műszaki tudományok doktora (1995). Az MTA kutatócsoport gyakornoka — főmunkatársa 1969−1991 között. A Miskolci Egyetem docense, majd egyetemi tanára (1996). A Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet igazgatója 1999−től. Kutatásai a mérnöki szerkezetek biztonságos üzemletetési feltételeihez, integritásának megítéléséhez kötődnek. Eredményeit mintegy 300 közleményben, angol és orosz nyelven megjelent könyvrészletekben ismertette.
Nemzetközi szakmai szervezetek alapító tagja, külföldi folyóiratok szerkesztő bizottságának tagja. Jelentős szerepet vállalt a „piac−orientált K+F” tevékenység hazai felfejlesztésében. Intenzív a nemzetközi kutatási és oktatási tevékenysége. A Kolozsvári Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának tiszteletbeli professzora. Szlovák és lengyel kutatási és oktatási intézmények oklevelekkel, kitüntetésekkel ismerték el. Tudományos közéleti munkásságát az MTA központi és regionális Bizottságaiban fejti ki.

Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, nemzetközi, hazai szakmai és közéleti tevékenységéért a Mérnökök a Békéért kitüntetést kapott.

Kovács F. László

Vegyészmérnök, mérnök-közgazdász, a BorsodChem Rt. vezérigazgatója.

A díjat a hazai műanyag alapanyag-gyártás fejlesztése, a korszerű, környezetbarát vegyipari technológiák meghonosítása, a BorsodChem kutatási-fejlesztési tevékenységének ösztönzése, a gyártás és fejlesztés összhangjának biztosítása, a termelés hatékonyságának növelése, a gyártási költségek csökkentése, a termékminőség javítása terén hosszú évek óta folytatott és kiemelkedően sikeres irányító tevékenységéért, a környezetbarát higanymentes klórgyártás folyamatban lévő megvalósításáért és az innovatív szemléletű vezetési módszer eredményeként kifejlesztett saját MDI technológiáért kapta.

1942−ben született Tényőn. 1967−ben a Veszprémi Egyetemen vegyészmérnöki, majd 1988−ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnökközgazdász diplomát szerzett. 1967−től két éven át kutatómérnök a MÁFKInál, majd üzemmérnök az NDK−beli Leuna Műveknél. 1971−től középvezetői pozíciókat töltött be a BorsodChem Rt. jogelődjénél, a Borsodi Vegyi Kombinátnál, ahol 10 évig kereskedelmi igazgató, 1991 szeptemberétől elnök−vezérigazgató, 2001 januárjától vezérigazgató. A BorsodChem Rt. válságkezelése, átstrukturálása, tőzsdére vitele, a cég PVC gyártóból magas hozzáadott értékű izocianát gyártóvá történő átalakítása az elmúlt 15 évben az ő szakmai irányításával valósult meg. Elismert szakember az európai, a tengerentúli és az ázsiai vegyipari körökben. Előrelátó, stratégiákban gondolkodó vezetése útján bontakozott ki az a környezettudatos, innovatív légkör a Társaságnál, ami a mindennapi gyakorlatban realizálódott. A MAVESZ alelnöke, Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, az MGYOSZ, a MISZ és az MKIK elnökségi tagja.
Az Eötvös Lóránd−díj és az Aschner Lipót−díj birtokosa. Munkájának elismeréseként 2005−ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetését kapta.

Somosi László

Gépészmérnök, energiagazdálkodási gazdasági mérnök, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatója.

A díjat a mecseki mélyművelésű bányák rekultivációjában, Pécs város környezeti terhelésének csökkentésében, az energiatermelés teljes vertikumát átfogó tudományos biomassza program indításában vállalt meghatározó tevékenységéért, a környezet védelmét szolgáló fejlesztések végrehajtásáért, nevezetesen a villamos energia előállításban a megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő, struktúra- és technológia váltást eredményező innovatív vezetési módszeréért, a villamos- és hőenergia termelő kapacitásoknak a lehető legkisebb környezeti terhelést okozó, azaz környezetbarát fejlesztések ösztönzéséért, a biomassza és a földgáz optimális felhasználásán alapuló XXI. századi technológia meghonosításában és továbbfejlesztésében vállalt irányító szerepéért kapta.

1946−ban született Györén. 1971−ben a Miskolci NME−en szerzett gépészmérnöki, majd a BME−en energiagazdálkodási gazdasági mérnöki oklevelet. 1971-től dolgozik a Pécsi Hőerőműnél. 1992−től a Pécsi Erőmű Rt. vezérigazgatója, majd a jogutód PANNONPOWER HOLDING Rt. elnök−vezérigazgatója.
Jelentősen hozzájárult Pécs város, a dél−dunántúli régió energetikai fejlődéséhez, különös tekintettel a kapcsolt hő− és villamosenergia−termelés kiszélesítésére. A villamos energia piacnyitás követelményeit szem előtt tartva, irányításával szervezetten és hatékonyan megvalósult a mecseki mélyművelésű bányák felhagyása és rekultivációja. Olyan erőművi technológiaváltást kezdeményezett, amely a megújuló energiaforrások felhasználásának irányába fordította a társaság fejlesztési stratégiáját. A megvalósult korszerű energetikai blokkok révén, valamint a további energiaültetvényre tervezett fejlesztések programjával a PANNONPOWER a magyarországi megújuló energia−termelés vezető vállalatává vált. Hazai konferenciák előadója. Tagja a WEC Magyar Bizottságának, a Pécsi Akadémiai Bizottság Környezetvédelmi Szakbizottságának. Létrehozója és első elnöke a Biomassza Erőművek Egyesülésének. A Pécsi Tudományegyetem társadalmi szenátora, több éve a Mecsek Egyesület elnöke.
Pécs és Komló városok díszpolgára.