Gábor Dénes-díj 2003 | Gábor Dénes Díj - Novofer Alapítvány

Az ünnepélyes díjátadás programja

Az ünnepélyes díjátadás helyszíne, időpontja és közreműködői:

TÖLÖSI Konferencia Központ, 2003. december 10.

Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter

Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára

Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára

Őri István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára

Dr. Keviczky László, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke

Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke

Dr. Detrekői Ákos, a BME rektora

Garay Tóth János, a kuratórium elnöke

Pohárköszöntőt tartott: Jamrik Péter vezérigazgató, az Alapító képviselője

Csornai Gábor

Matematika-fizika szakos tanár, főiskolai docens, a Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központjának vezetője részére.

A díjat a műholdas távérzékelés, ill. az űrfelvételek mezőgazdasági és környezetvédelmi célú alkalmazása, a szántóföldi növénymonitoring és termeléselőrejelzési program fejlesztése és bevezetése, az EU agrár-támogatási rendszer működtetési előfeltételét jelentő Parcella Azonosító Rendszer térinformatikai hátterének megalapozása és kiépítése területén végzett alkotó munkájáért kapta.

1950-ben született Budapesten. Az ELTE-n 1974-ben szerzett matematika-fizika szakon diplomát. A digitális képfeldolgozás kutatásában gyakorlatban alkalmazott eredményeket ért el. 1975-ben munkatársaival elkezdték a digitális űrfelvételek kiértékelési módszertanának kifejlesztését. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) 1980-ban létrehozott Távérzékelési Központjának alapító tagja, jelenleg vezetője. Ettől kezdve a mezőgazdasági távérzékelési program irányítója. Mintegy 300 emberévnyi kutatás-fejlesztés eredményeként 1996-ra munkatársaival kifejlesztett egy egyedi rendszert a szántóföldi növények fejlődésének kvantitatív követésére és termésbecslésére kizárólag műholdfelvételek felhasználásával. Európában, de a világon is egyedülálló ez az operatív rendszer, mely 1997 óta pontos, objektív, megbízható adatokat szolgáltat. Ezt a módszert sikeresen alkalmazzák az országos belvíz- és árvíz monitoringban és védekezésben is 1998 óta. 2001-től a műholdfelvételek kiértékelésén alapuló mezőgazdasági támogatásokat ellenőrző operatív program vezetője. Megalakulásától az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kiírt hazai kutatási projekt irányítója. Számos publikáció szerzője, alap, posztgraduális és szakmérnök képzésben vesz/vett részt az ELTE-n, a BME-n és a Nyugat Magyarországi Egyetemen. 1985-ben a Minnesotai Állami Egyetem ösztöndíjas kutatója volt.

A „Nagy Ernő” és a „Fasching Antal” díj birtokosa.

Dr. Dömölki Bálint

Matematikus, az IQSYS Informatikai Rt. igazgatótanácsának tagja, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság tiszteletbeli elnöke részére.

A díjat a szoftver objektumok formális leírásának megalapozásában, az objektum orientált programozás meghonosításában, oktatásában és elterjesztésében vállalt meghatározó szerepéért, a magyar szoftverfejlesztésben nyújtott iskolateremtő munkásságáért, a magyar informatikai stratégiák innovatív kidolgozásáért, a magyar szaktudás nemzetközi tekintélyének növeléséért kapta.

Budapesten született 1935 – ben. Az ELTE matematika szakán szerzett diplomát 1957 – ben. Kandidátusi értekezését, melynek témája a formális nyelvek szintaktikus elemzése volt, a Moszkvai Állami Egyetemen védte meg 1966 – ban. 1957 – től az MTA Kibernetikai Kutató Csoportjánál résztvett az első magyarországi számítógép létrehozásában. 1965 és 1990 között vezető állásokat töltött be az INFELOR, SZÁMKI majd SZKI szoftver fejlesztő részlegeiben. 1990 – ben munkatársaival együtt megalapította az IQSOFT céget, melynek 1997 – ig ügyvezető igazgatója majd 2003 – ig igazgatósági elnöke volt. Jelenleg az IQSYS Informatikai Rt. igazgatósági tagja. A kilencvenes évek közepétől aktívan közreműködik a hazai informatikai stratégiai tervek kidolgozásában, több ezzel foglalkozó tanulmány szerkesztője. Több MTA bizottság tagja, 1999 óta az Informatikai Érdekegyeztető Fórum alelnöke. A NJSZT (Neumann János Számítástechnikai Társaság) alapító tagja (1968), majd 1985 és 1990 között elnöke, 1994 óta pedig tiszteletbeli elnöke. A hatvanas évek óta vesz részt az IFIP (International Federation of Information Processing) munkájában. Az EU keretében projektekben (ESATT – INDIS, RuralWins, Fistera), pályázatok értékelésében (Copernicus, IST, Growth) és programok auditálásában (ACCORD, TDQM) is közreműködött.

Munkáját akadémiai díj, Neumann díj, MTESZ díj, 1988 – ban (megosztott) Állami Díj és 2003 – ban ‑ Neumann János díj az Információs Társadalomért – kitüntetésekkel ismerték el.

Dr. Henk Tamás

Villamosmérnök, PhD., a műszaki tudomány kandidátusa, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék docense részére.

A díjat az adatátviteli modemcsalád fejlesztése, a speciális elektronikus szűrők tervezési módszereinek kidolgozása, az angolszász és magyar szűrőtervezési iskola módszertani ötvözése, a nagysebességű távközlő hálózatok forgalmi modellezése és a teljesítőképesség elemzése, a Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumának megalapítása, a PLASMA intelligens szoftver egyetemi prototípusának kidolgozása, a fiatal kutatók igényes szakmai munkára nevelése terén elért eredményeiért kapta.

Budapesten szűletett 1948-ban. Villamosmérnőki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Vendégkutató a University College, Dublin egyetemen (1977-79) elektronikus szűrők approximációja témakőrében. Kandidátusi fokozatát “Szůrőapproximáció interpolációs eljárásokkal” témakőrben védte meg. A Távkőzlési Kutató Intézet kutatója (1973-1990), ahol az adatátviteli modemcsalád kidolgozását szakértőként irányította, tervezési módszereket dolgozott ki speciális elektronikus szůrőkre, az INTERSPUTNIK rendszer főldi csatornaképző berendezés K+F munkáit irányította szakértőként majd tudományos főosztályvezetőként, és tudományos ősztőndíjasok sikeres témavezetője elektronikus szůrők tervezése témakőrében. A BME Távkőzlési és Médiainformatikai Tanszék docense (1990- ). A Műszaki Informatika Szakon a “Távkőzlő hálózatok” alapozó tárgy kidolgozója és előadója, valamint az “Internet és infokommunikációs alkalmazásai” szakirány kidolgozója. Sikeres Ph.D. témavezető információkőzlő hálózatok témakőrében. A Nagysebességů Hálózatok Laboratóriumának (HSN Lab) vezetője, amely kiemelkedő fiatal kutatók igényes szakmai munkára nevelésében. Két hazai szakkőnyv, hat szabadalom és 50 nemzetkőzi bírált tudományos kőzlemény szerzője ill. társszerzője. Tudományos szervezeti tagsága: MTA Távkőzlési Rendszerek Bizottsága, Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programtanács, International Federation for Information Processing.

A Széchenyi-díj (megosztott) birtokosa.

Dr. Kádár Imre

Agrármérnök, címzetes egyetemi tanár, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója részére.

A díjat a talaj-növény-állat tápláléklánc szennyződésének kísérletes vizsgálati metodikájának kidolgozása, a főbb szántóföldi növények tápláltsági állapotának ellenőrzése, a korábban nem vizsgált elemek toxicitásának, hatásmechanizmusának feltárása, az eredmények szintetizálása és publikálása, a környezet védelme terén elért eredményeiért, iskolateremtő munkásságáért, a kutatási területén megvalósult széleskörű nemzetközi együttműködések indukálásáért kapta.

1943-ban született a felvidéki Pereden. A Kijevi Ukrán Mezőgazdasági Egyetemen 1968-ban végzett agrármérnök. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete munkatársa, jelenlegi beosztása tudományos tanácsadó. Vendégkutató a kaliforniai egyetemen (1985) az USA-ban. A Szent István Egyetem c. egyetemi tanára (1992). Az MTA Doktora fokozatot 1993-ban szerezte meg „A növénytáplálás alapelvei és módszerei” c. könyvével. Munkatársaival még az 1980-as években összeállította a főbb kultúrnövények tápláltsági állapotának ellenőrzésére szolgáló mintavételi módszereket és ellátottsági határértékeket, amelyeket a hazai szaktanácsadás iránymutató jelleggel ma is használ. Kidolgozta a talajok és növények, ill. tágabban a tápláléklánc nehézfém szennyezettségének vizsgálatával kapcsolatos kísérleti módszereket. Kutatási eredményeire alapozva pontosíthatók az egészségügyi határértékek, környezetkímélőbb technológiák vezethetők be. Alapkutatási és innovációs tevékenységét 5 tudományos könyve, 3 szerkesztett tudománytörténeti kiadványa, önállóan és társszerzőkkel írott 378 közleménye, valamint azokra érkezett 600 hivatkozás fémjelzi. Számos hazai és nemzetközi tudományos bizottság tagja, KÖM-FVM Talajvédelmi Bizottság titkára, Ph.D. iskolák alapító tagja.

Munkásságát az MTA, MAE, KÖM, SZIE elismerésben részesítette.

Dr. Kiss György Botond

Genetikus, akadémiai doktor, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatója részére.

A díjat a rekombináns DNS technikák alkalmazásának honosításáért, a véralvadásgátló hirudin előállításának kidolgozásáért, a bioszféra nitrogén-körforgásának kutatása, a lucerna genetikai rendszerének kidolgozása, kapcsoltsági térképének megszerkesztése, az első szimbiotikus nitrogénkötésben nélkülözhetetlen növényi gén, a NORK (Nodulation Receptor Kinase) genetikai térképezésen alapuló klónozása terén elért eredményeiért, 10 szabadalom kidolgozásában való alkotó közreműködéséért, a magyar szaktudás nemzetközi tekintélyének növeléséért nyerte el.

1948-ban született Debrecenben. A József Attila Tudományegyetemen szerzett biológus oklevelet 1973-ban. A biológia tudományok Akadémiai Doktor-a.  A Gyógyszerkutató Intézetben kezdte kutatómunkáját, majd 1974-2002-ig az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének munkatársa, csoportvezetője és igazgató helyettese volt. Jelenleg a gödöllöi Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet igazgatója. Hosszabb tanulmányutakon vett részt mint ösztöndíjas, majd meghívott kutató Németországban (Max-Planck Inst., Köln), Franciaországban (CNRS, Gif sur Yvette), Angliában (John Innes Inst., Norwich), Kanadában (York Univ., Toronto) és az USA-ban (Univ. of Minnesota; A & M Univ., Texas; Univ. of California, Davis). Az MTA Genetikai és Biotechnológiai bizottságának, valamint a Magyar Genetikusok Egyesületének vezetőségi tagja. Kutatási területe a lucerna szimbiotikus nitrogénkötése. Munkatársaival elsőként közölte a lucerna genetikai térképét és izolálta a gümőképzést irányító receptor kináz gént (NORK), mely világviszonylatban az első példa szimbiotikus nitrogénkötésben résztvevő növényi gén térképezésen alapuló izolálására. Kutatási eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratokban (Nature, Science, The Plant Cell) közölte.

Munkásságát Akadémia Díjjal, Straub F. Brúno emlékplakettel és az amerikai USDA különdíjjal ismerték el.

Dr. Zárda Sarolta

Közgazdász, PhD., a SZÁMALK Oktatási Rt. vezérigazgatója részére.

A díjat a fiatal nemzedék közép- és felsőfokú informatikai továbbképzését segítő távoktatási hálózat didaktikai és gazdasági alapjainak megteremtésében, az oktatás tartalmi és technológiai megújításában, a korszerű külföldi metodikák hazai alkalmazásában vállalt évtizedes tevékenységéért, az informatikai oktatás hazai és határainkon túli tagozatainak megszervezéséért, a foglalkoztatással egybekapcsolt informatikusképzés konstrukciójának kidolgozásáért kapta.

1951-ben született Budapesten. Közgazdász oklevelét 1974-ben szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.1976-ban számítástudományban egyetemi doktori címet, 1996-ban közgazdaságtudományban kandidátusi fokozatot kapott. A SZÁMALK Oktatási Részvénytársaság vezérigazgatója, valamint a Gábor Dénes Főiskola Kuratóriumának elnöke, ahol tanszékvezető főiskolai tanár.1994-ben mérlegképes könyvelői vizsgát tett. 1974-1988-ig információ-rendszer tervező, elemző, szervezőként dolgozott vállalati és államigazgatási projektekben a Számítógépalkalmazási Kutató Intézetben és az Államigazgatási Számítógépes Szolgálatnál.1988-tól a SZÁMALK oktatóközpontban új oktatási konstrukciók kidolgozásán, illetve külföldi oktatórendszerek behozatalán, adaptálásán tevékenykedik.Jelentős mértékben segítette az országos – továbbá az egész magyar nemzet területére kiterjedő – távoktatási hálózat didaktikai és gazdasági alapjainak megteremtését. Nevéhez fűződik az első magyar üzletemberképző magánfőiskola (IBS) és a Gábor Dénes Főiskola alapítása. Számos hazai és nemzetközi oktatási szakmai bizottságnak a tagja (MAB, FTT, EDEN).Több mint 40 magyar ill. angol nyelvű nyomtatott publikációnak a szerzője.

Dr. Závodszky Péter

Fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézet kutató professzora részére.

A díjat a fizikai szemléletű szerkezeti biokémiai kutatások megteremtésében, a módszertani eszköztár kialakításában, az enzimműködés szabályozásának kutatásában, a molekuláris immunológia területén a komplement rendszer aktivitási mechanizmusának megismerésében, az analitikai ultracentrifuga kifejlesztésében, tudományos eredményeinek biotechnológiai alkalmazásában elért eredményeiért, valamint a Magyar Innovációs Szövetségben végzett tudomány szervező és tehetség gondozó munkásságáért kapta.

Debrecenben született 1939-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett fizikusi diplomát 1962-ben. A biológiai tudományok doktora, az MTA levelező tagja, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, az MTA SzBK Enzimológiai Intézet kutató professzora. Kutatási területe: szerkezeti biokémia és molekuláris immunológia. Az enzimműködés molekulaszerkezeti alapjainak feltárása és a komplement rendszer aktiválási mechanizmusának megismerése terén ért el jelentős eredményeket. Több mint 150 tudományos dolgozata jelent meg, lektorált, nemzetközi szakfolyóiratokban. Két könyv és több könyvfejezet szerzője. Alapkutatási tevékenységeivel kapcsolatban számos, a gyakorlatban is hasznosított módszertani fejlesztést hajtott végre. A MOM által évtizedeken át, az egész világba exportált analitikai ultracentrifuga kifejlesztője, több szabadalom társszerzője. Kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását biotechnológiai „high-tech” vállalkozások indítása és ezek sikere jelenti. Az ELTE biofizika professzora, a PPKE Információs Technológiai Karának egyetemi tanára, az oxfordi Exeter College és a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Kémiai és Biokémiai Fakultásának tagja. A Debreceni Egyetem társadalmi tanácsának elnöke, a Richter Gedeon Rt. Kutatási Tanács és a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja. A Magyar Biofizikai Társaság alelnöke. A tudományos és műszaki közéletben is aktív szerepet vállal: 1999-2002-i az OMFB tagja, 2002-2004 technológiapolitikai tanácsadó a Miniszterelnöki Hivatalban, az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ egyik alapítója, a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság társelnöke, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, a Magyar Innovációs Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Török Imre

Közgazdász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdasági és műszaki főigazgatója részére.

A díjat a szakmai közéletben több évtizeden keresztül vállalt iránymutató munkájáért, a felsőoktatás-fejlesztési-, a kutatás-fejlesztési-, a finanszírozási koncepciók kidolgozásában való közreműködéséért, továbbá a felsőoktatási intézmények korszerű – a K+F projektek lebonyolítását is nagyban segítő – gazdálkodási rendszerei, a Referencia Gazdálkodási Rendszer, illetve az Egységes Gazdálkodási Rendszer kidolgozása és bevezetése terén nyújtott innovatív tevékenységéért kapta.

1940-ben Hajdúnánáson született. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzését követően (1964) az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, majd a két egyetem egyesülése után a Budapesti Műszaki Egyetemen – 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – tanársegéd, aspiráns, adjunktus (1974-1984-ig mellékállásban); 1984-től címzetes docens, 1988-tól gazdasági és műszaki főigazgató. Közben az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály munkatársa (1974-1984); a Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztály vezetője (1984-1988).

Szakmai irodalmi munkássága: A költségvetési szervek gazdálkodása (Saldo, Budapest 1992. társszerző), Ki fizessen a diplomáért (Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest 1993., társszerző). Finanszírozás a felsőoktatásban (Educatio 1998/1). A felsőoktatás fejlesztése (kézirat, 2002.).

Szakmai közéleti tevékenysége: Az Egyetemi Gazdasági Főigazgatói Kollégium elnöke (1991). A GTTSz Oktatási Tagozat elnöke (1996).

Munkaérdemrend ezüst fokozat (1970, 1981), Oktatásügy Kíváló Dolgozója (1970, 1977), A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1994), Trefort Ágoston-Díj (2002)

NEMZETKÖZI GÁBOR DÉNES-DÍJ 2003

DR. GALI ÁDÁM

Mérnök-fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék kutatója részére.

A nemzetközi díjat a széles tiltott sávú félvezetők elméleti kutatásaiért nyerte el. Eredményei az extrém körülmények között működő félvezető eszközök működésének megértéséhez nemzetközi szinten is kimagaslóan járultak hozzá.
1973-ban született Budapesten. Villamosmérnöki oklevelét 1996-ban szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. Villamosmérnök hallgatóként tevékenyen kapcsolódott be a Budapest Műszaki Egyetem Atomfizika Tanszékén folyó kutatásokba, melyet 1994-től kétszer a “Magyar Műszaki Haladásért” ösztöndíjjal, 1995-ben Köztársasági Ösztöndíjjal, valamint Rektori Különdíjjal ismertek el. Doktori munkájához kapcsolódó eredményeit a Ferenczi György Alapítvány ifjúsági díjával, TEMPUS ösztöndíjjal, Soros György Belföldi Doktorandusz Ösztöndíjával, valamint 2001-ben Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerték el. 2001-ben fizikusi PhD címet szerzett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszékén tudományos munkatársként dolgozik 1999 óta. Fő kutatási területe a félvezetőkben, elsősorban gyémántban, szilíciumban és szilíciumkarbidban előforduló ponthibák tulajdonságainak meghatározása kvantummechanikai számításokkal. Legújabb eredményei elsősorban a szilíciumkarbidbeli hidrogén és oxigén szennyezők szerepének tisztázásához, valamint néhány – már évtizedek óta felfedezet, de ismeretlen eredetű – szerkezeti hiba azonosításához járultak hozzá.
2001-től Békésy György Posztdoktori Ösztöndíjas kutató.
A „Nagy Ernő” és a „Fasching Antal” díj birtokosa.

DR. PAVEL ALEXANDROVICH BELOV

Orosz állampolgár, a Radio Laboratory, Helsinki University of Technology (Finland) kutatója részére.

A nemzetközi díjat a fotonikus kristályok elektromágneses tulajdonságainak analitikus és numerikus modellezéséért, elméleti eredményeinek rangos nemzetközi tudományos folyóiratokban való publikálásáért kapta.
1977-ben született Szent Pétervárott. 1998-ban bachelor fokozatot majd 2000-ben egyetemi oklevelet szerzett a Szent Pétervár-i Finommechanikai és Optikai Intézetben. Mindkét fokozatát cum laude minősítéssel védte meg. 2001 – 2003 között a Helsinki University of Technology (Espoo, Finland) Rádió Laboratóriumában volt kutató. 2003-ban védte meg a Ph.D. tudományos fokozatát. Fő kutatási irányai: a fotonikus kristályok elektromágneses tulajdonságainak analitikus és numerikus (FEM, MOM, FDTD) modellezése, mesterséges mikrohullámú periódikus strukturák és komopozit anyagok valamint magas ellenállású felületek vizsgálata. Tudományos tevékenységének eredményeiről számos rangos tudományos közleményben számolt be.
Elismerései:
SPIE ösztöndij, 1999, 2000 és 2003; IEEE MTT ösztöndij 2001; INTAS ösztöndij 2001; SUMMA ösztöndij (modern elektromágnesesség cimmel) 2002; URSI ifjúsági dij 2002; Nokia ösztöndij 2003; Hudswell Nemzetközi Kutatói Ösztöndij 2003