Az ünnepélyes díjátadás programja
Az ünnepélyes díjátadás helyszíne, időpontja és közreműködői:
Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 2002. december 18.
Dr. Réthy Imre, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára
Dr. Hiller István, az Oktatási Minisztérium államtitkára
Dr. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkára
Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke
Dr. Detrekői Ákos, a BME rektora
Garay Tóth János, a kuratórium elnöke
Pohárköszöntőt tartott: Jamrik Péter vezérigazgató, az Alapító képviselője
Dr. Barkóczi István
Gépészmérnök, a FUX Rt. vezérigazgatója.
A díjat a nagyterhelhetőségű szabadvezetékek, a zártpászmás kötél család, a színesfém huzal-hulladékok feldolgozására alkalmas eljárás és berendezés fejlesztése terén elért eredményeiért, a sodronykötelek felhasználói számára rendkívül hasznos hiánypótló kézikönyv elkészítéséért kapta.
Szikszón született 1951-ben. Mérnöki diplomáját a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán szerezte 1975-ben. Munkáját a „December 4” Drótművek Műszaki fejlesztési osztályán kezdte. 1991-től az akkor alapított FUX Kft dolgozója, amely ma már részvénytársaságként működik, s amelynek vezérigazgatója és fő tulajdonosa. Egyetemi doktor. Fő kutatási, fejlesztési területe: az egyfémes és kétfémes szabadvezetékek gyártmány és gyártásfejlesztése, a sodrásgeometria, illetve ennek eredményeképpen keletkező új típusú sodratok gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata. Szerzőtársaival közösen olyan korszerű szabadvezetéket konstruáltak, amely a jelenleginél lényegesen kisebb veszteséggel képes a villamos energia továbbítására. Korábbiakban számtalan szakmai és társadalmi szervezet tisztségviselője. 1998-tól a Magyar Munkaadói és Gyáriparos Szövetség országos elnökségének tagja. Publikációi az acél és alumínium sodratok gyártásának és gyártásfejlesztésének kérdéseivel foglalkoznak. 1996-ban jelent meg „Sodronykötél” című kézikönyve, mely hiánypótló szakmai kiadvány.
Dr. Berta István
Villamosmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Mérnökakadémia tagja.
A díjat az ipari elektrosztatikai iskola megteremtésében, a hazai elektromágneses környezetvédelmi oktatás, az elektromágneses kompatibilitás, a környezetvédő és környezetkímélő elektrotechnológiák oktatásának és az energetikai oktatás megújításának megszervezésében, az energiatakarékos impulzusüzemű porleválasztók kifejlesztésében és ipari bevezetésében, az elektrosztatikus szórási eljárások hazai továbbfejlesztésében tanusított alkotó munkájáért nyerte el.
Debrecenben született 1949-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, egyetemi doktori, PhD és Dr. Habil fokozatokat. A műszaki tudomány kandidátusa (1988) és a műszaki tudomány doktora (1996). A BME egyetemi tanára 1996 óta. Kutatási és oktatási területei: ipari elektrosztatikus veszélyek, elektrosztaikus porleválasztás, környezetkímélő elektrotechnológiák, elektromágneses környezetvédelem (EMC,ESD,EMP), épületinformatika, túlfeszültség-, zavar- és villámvédelem. Az EFCE „Elektrosztatika a feldolgozóiparban” Európai Munkabizottsága titkára; a Nemzetközi Villámvédelmi Konferencia (ICLP) Tudományos Tanácsának tagja; IEE Fellow, Chartered Engineer; UNIDO szakértő; az Amerikai és a Japán Elektrosztatikai Társaságok tagja; International Fellow és Igazgatósági tag a Nemzetközi Elektrosztatikus Porleválasztó Szövetségben. Tagja az MTA Elektrotechnikai és Energetikai Bizottságainak, a Magyar Mérnökakadémiának, a CIGRE-nek, valamint több hazai, külföldi és nemzetközi tudományos szervezetnek. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) elnöke 2000-től, a Környezettudományi Közhasznú Egyesület alapító tagja és elnökhelyettese 2001-től, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) alelnöke 2002-től. 7 szakkönyv, 82 publikáció, 180 előadás, 11 szabadalom és 8 magyar és nemzetközi szabvány és több mint 150 kutatási jelentés szerzője, illetve társszerzője.
Dr. Fülöp Ferenc
Vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
A díjat a potenciálisan gyógyhatású heterociklusos vegyületek szintézisében, a felsőoktatás terén a jövő generáció magasan kvalifikált szakembereinek képzésében, ill. a fiatalok tudományos tevékenységének irányításában vállalt áldozatos munkájáért, tudományos eredményei szinvonalas publikálásáért, 14 szabadalom kidolgozásában való alkotó közreműködéséért.
Szankon született 1952-ben. A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett vegyész oklevelet 1975-ben. A kémiai tudomány doktora. A szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. Fő kutatási területei: Telített heterociklusok szintézise, sztereokémiai vizsgálata, ciklusos és aciklusos b-aminosavak szintézise. Az utóbbi években kiemelkedő sikert hozott az új hatásmechanizmusú gyulladásgátló fejlesztésére irányuló együttműködés a BioTie céggel (Turku, Finnország), melynek eredményeként egy molekula (SZE 5265, BTT 2052) preklinikai fejlesztés alatt áll. Magas szintű kutatási eredményeit és innovációs tevékenységét jelzi az eddig megjelent 273 eredeti tudományos közleménye, melyekre több mint ezer idegen idézést kapott. Szabadalmainak száma 14. Igen aktív szakmai közéleti tevékenységet fejt ki: többek között elnöke az MTA Gyógyszerészeti Bizottságnak. A “Gyógyszertudományok” c. Kari Doktori Iskola vezetője. Szerkesztője az „Annals of Albert Szent-Györgyi Medical an Pharmaceutical Center” kiadványsorozatnak (eddig megjelent 78 kötet). Számos külföldi intézettel (legfontosabbak: Turku, Jyvaskyla, Joensuu, Finnország; Gent, Leuven, Belgium; St Andrews, Skócia; Catania, Olaszország) kooperál.Szerteágazó munkáját többek között Zemplén Géza díjjal, Széchenyi Professzori ösztöndíjjal, Charles Simonyi díjjal ismerték el. Az elmúlt években háromszor nyerte el az “Év legjobb oktatója” hallgatói díjat.
Dr. Görög Sándor
Vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, az MTA rendes tagja, a Richter Gedeon Rt. tudományos szaktanácsadója.
A díjat a magyar gyógyszeripari kutató szakemberek nemzetközi tekintélyének növeléséért, a gyógyszeripari innovációban kifejtett kimagasló alkotó tevékenységéért, az ipari gyógyszeranalízis spektroszkópiás és kromatográfiás módszereinek fejlesztése terén elért eredményeiért kapta, melyet társszerzőként kidolgozott több mint 60 szabadalmazott találmány fémjelez.
1933-ban született Szombathelyen. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett vegyész diplomát 1957-ben. Itt doktorált 1959-ben. Azóta a Richter Gedeon RT munkatársa: 1976-1992 Alkalmazott Fizikai-kémiai Kutatólaboratórium, 1986-1992 Szerves Kémiai Kutatási Főosztály vezetője, 1992-1998 kutatási analitikai igazgató, 1999- tudományos tanácsadó. Kutatási területe a gyógyszer-analitika, ezen belül főként szteroid hormonok analitikája és gyógyszerek szennyezésprofil vizsgálata. 1968-ban lett a kémiai tudomány kandidátusa, 1973-ban doktora. A Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává választotta. 1999 óta az MTA Kémiai Tudományok Osztálya elnöke. Kb. 160 tudományos publikáció szerzője, 11 könyv szerzője ill. szerkesztője. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem c. egyetemi tanára. Rendszeresen oktat itt és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, valamint külföldi egyetemeken. Különböző tisztségeket viselt és visel a Magyar Gyógyszerészeti Társaságban, a Magyar Kémikusok Egyesületében és több nemzetközi tudományos társaságban. Két magyar és két nemzetközi tudományos folyóirat szerkeszőbizottságának tagja; (1988 és 2000 között az Acta Pharmaceutica Hungarica főszerkesztője volt).
Széchenyi-díjas (1997); a Societas Pharmaceutica Hungarica, Schulek Elemér, Than Károly, Szebellédy László, Kazay Endre, Koritsánszky Ottó és Markusovszky Lajos emlékérmek birtokosa.
Dr. Kóczy T. László
Villamosmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Széchenyi István Egyetem dékánja, a Magyar Mérnökakadémia tagja.
A díjat a műszaki orientáltságú fuzzy rendszerek területén kifejtett iskolateremtő, nemzetközileg is kiemelkedő szinvonalú kutatási-fejlesztési munkájáért, a „Kóczy-féle interpolációs algoritmus”-ként ismert módszer kidolgozásáért, a Fuzzy rendszerek oktatását szolgáló tananyag kifejlesztéséért és mind hazai, mind külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott sikeres oktatási tevékenységéért, a magyar szaktudás nemzetközi tekintélyének növeléséért kapta.
1952-ben született Budapesten. Villamosmérnöki oklevelét 1975-ben szerezte a BME-n, majd 1976-ban ugyanitt kutató-fejlesztő irányítástechnikai szakmérnöki oklevelet kapott. A műszaki doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1989-ben a műszaki tudomány kandidátusa, 1998-ban habilitált doktor (BME) és az MTA doktora lett. 1976-tól a BME Híradástechnikai Elektronika Intézet, majd jogutódja, a Távközlési és Telematikai Tanszék oktatója, 1998-tól egyetemi tanára. 2002-től a Széchenyi István Egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Intézetének is professzora. 1992-től 2001-ig a BME Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatóhelyettese, 2002-től az SZE Műszaki Tudományi Kar dékánja. Az 1970-es évek közepétől a fuzzy rendszerek és rokonterületek kutatásával foglalkozik, több, mint 270 publikáció szerzője, ezek között az első magyar nyelvű fuzzy rendszerek monográfiáé. Fontosabb eredményei az I-fuzzy algebrai struktúra kidolgozása, fuzzy képfeldolgozási technikák (többek között a fuzzy Hough-transzformációé), a fuzzy szabályinterpoláció és a hierarchikus interpolatív rendszerek kifejlesztése. 1976 óta távközlési (elsősorban vezérlési és üzemfelügyeleti) algoritmikus kérdésekkel is foglalkozik, az 1980-as években az első magyar nyelvű digitális kapcsolástechnikai jegyzet szerzője. 1990-ben Dalianbe (Kína), 1992-ben Pohangban (Koreai Köztársaság), 1993-1994-ben Tokióban (tanszékvezetőként), majd 1995-1998 között (részidőben) Linzbe, Trentoba majd ismét Tokióba kapott vendégprofesszori meghívásokat; 1996 óta évente Sydneybe, illetve Perthbe, ahol több Australian Research Council kutatási projekt társtémavezetője. 1995-1999 a Nemzetközi Fuzzy Rendszerek Szövetség alelnöke, 1999-2001-ig választott elnöke, 2001-től elnöke. 2002-től az IEEE Neurális Hálózatok Társaság bizottsági elnöke. Számos szakmai folyóirat társszerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja. A Magyar Mérnökakadémia tagja. Számos sikeresen védett doktorandusza közül egyik tanítványa nyerte el 2000-ben a Nemzetközi Gábor Dénes díjat.