Az ünnepélyes díjátadás programja

A tizenkettedik alkalommal – rendhagyó módon – a névadó születésének századik évfordulójának napján adtuk át a Gábor Dénes-díjat.

Az ünnepélyes díjátadás helyszíne, időpontja és közreműködői:
Magyar Tudományos Akadémia, 2000. június 5.

Pokorni Zoltán oktatási miniszter

Glattfelder Béla a Gazdasági Minisztérium államtitkára

Manninger Jenő a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára

Garay Tóth János, a kuratórium elnöke

Pohárköszöntőt tartott: Dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese

 

Nemzetközi díjasok:

Dr. Baranyi Péter

Dr. Georg Pretzler

Díjazottak

Dr. Fogassy Elemér

Vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára.

A díjat a racém gyógyszermolekulák és növényvédőszer hatóanyagok optikailag aktív sztereoizomerjeinek szétválasztása, a gyógyszeripari technológiák fejlesztése területén végzett kutatásaiért és gyakorlati eredményeiért, közel száz találmány kidolgozásában való alkotó közreműködéséért, a magyar gyógyszeripar nemzetközi elismertségének növeléséért, a műszaki felsőoktatás terén végzett problémaorientált oktatási tevékenységéért kapta.

Budapesten született 1943-ban. A Budapesti Műszaki Egyetemen lett okleveles vegyészmérnök (1957) és gyógyszerkémiai szakmérnök (1965). Egyetemi doktor (1964), a kémiai tudomány kandidátusa (1974), a kémiai tudomány doktora (1986). Fejlesztő mérnök a Chinoinban (1957-59), majd az EGyT (EGIS) Gyógyszergyárban (1959-64). A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar, Szerves Kémiai Technológiai Tanszék egyetemi tanára, 1992-1999 között tanszékvezetője, Széchenyi professzori ösztöndíjas. Munkássága mind a kutatás, mind az oktatás területén szorosan fűződik a gyógyszeriparhoz. Kidolgozott eljárásait több mint 90 szabadalom védi, melyek közül számosat az iparban alkalmaznak. Tudományos közleményeinek, eredményeiről tartott előadásainak száma meghaladja a 110-et. Diplomázók, doktoranduszok témavezetője. A Magyar Mérnökakadémia tagja.

A Varga József érem tulajdonosa.

Dr. Keviczky László

Villamosmérnök, akadémikus, az MTA SZTAKI kutató profeszora, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke.

A díjat a nemzetközileg is elismert, iskolateremtő irányításelméleti kutatási eredményeiért, az új optimális és robusztus irányítási rendszer struktúrák kidolgozása és a kapcsolódó tervezési eljárások valamint ezek számítógépes irányítási rendszerekben való alkalmazásában kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, az atomerőmű, az országos gázhálózat és a gépjárművek irányítási rendszereinek fejlesztésében vállalt szerepéért, jelentős tudománypolitikai és kutatás-szervezési munkásságáért kapta.

Ráckevén született 1945-ben. A Budapesti Mûszaki Egyetemen 1968-ban kitüntetéses villamosmérnöki diplomát, 1970-ben summa cum laude minôsítésû egyetemi doktori címet szerzett. 1995-tôl a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1991-ben lett a Svéd Királyi Mérnök Akadémia külsô tagja. 1986-93 között az MTA-SZTAKI igazgatója. 1994-tôl egyetemi tanár a Budapesti Mûszaki Egyetemen. 1993-1999 között az MTA fôtitkára, 1999-tôl az MTA alenöke. Tagja a European Academy of Sciences and Arts nemzetközi akadémiának és a Magyar Mérnökakadémiának. Kiemelkedô iskolateremtô egyéniség. Munkatársaival a hazai ipar különbözô területein számos, a számitógépes folyamatirányitást közvetlenül elôkészítô folyamatidentifikációs és szimulációs feladatot oldott meg, továbbá az adaptív optimális irányítás kísérleti referenciáit hozta létre a cement, üveg és energiaiparban. Nagyszámú közéleti megbízása közül néhány: tagja az MTA Elnökségének, az MTA Vezetôi Kollégiumának, az OTKA Bizottságnak, az OMFB Tanácsának, a Széchenyi Díj Bizottságnak. Számos meghívásnak eleget téve tartott elôadásokat ausztrál, japán, USA-beli és európai egyetemeken. Mintegy 30 nemzetközi konferencia tudományos programbizottságába kérték fel tagként és többször a nemzetközi program bizottság elnökeként. Publikációinak száma közel 300, ezekre több mint 450 idegennyelvû hivatkozás ismert az irodalomban.

Dr. Kovács Magda

Villamosmérnök, mérnök-közgazdász, PhD, a Gábor Dénes Főiskola kuratóriumának elnöke.

A díjat a nyugati Távoktatási Képzés honosításában, a nyitott rendszerű képzés nappali oktatási módszerekkel kombinált metodikájának kidolgozásában, a felsőfokú informatikai képzést biztosító magánoktatási létesítmények hálózatának létrehozásában és Erdély, Szlovákia, Szlovénia magyar-lakta területére történő kiterjesztésében vállalt irányító és szervező munkájáért, „tanulóbarát” tankönyvei kidolgozásáért kapta.

Budapesten született 1931-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, majd 1966-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-közgazdász diplomát szerzett. Egyetemi doktor, PhD.Kutatási-fejlesztési tevékenysége többek között kiterjed a szilícium egyenirányítók, a Master Slave mikroprocesszoros rendszerek, az egységáramkörök területére. 1979-ben megalakította az LSI Oktató Központot – a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítványt, amelynek főigazgatója. 1988-ban OPEN UNIVERSITY szervezetet hozott létre. 1992-ben az LSI Oktatóközpont a SZÁMALK-kal együttműködve megalapította a Gábor Dénes Főiskolát, ahol a világviszonylati tendenciákhoz igazodva korszerű képzési módszereket vezetett be. Kutatási témái „a minőség az oktatásban”, ami a tartalmi és formai kérdéseken túlmenően a multimédia területét is jelenti. Publikációinak száma 120 feletti, harminc szakmai könyv szerzője.

A Tarján díj tulajdonosa, munkásságáért elnyerte az ERCOLE D’ORO ad iniziativa dell’ Accademia Internazionale per gli Studi Economici e Sociali (Róma, 1994), a Magyar Köztársaságért Érdemrend Középkeresztjét (1997).

Dr. Szász András

Fizikus, kandidátus, a Szent István Egyetem egyetemi magántanára.

A díjat a felületfizikai és biofizikai kutatások, a szilárd-testek elektronszerkezeteinek vizsgálata, a különleges fémüveg bevonatok és a nemzetközi érdeklődést kiváltó onkológiai hyperthermiás berendezések kifejlesztése és piacképessé tétele terén elért eredményeiért, továbbá a fiatal szakemberek irányításában vállalt áldozatos munkájáért kapta.

Budapesten született 1947-ben. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett kitüntetéses diplomát 1972-ben fizikus szakon, majd ugyanitt 1974-ben egyetemi doktori címet. 1983-ban a fizikai tudomány kandidátusa, 1996-ban habilitál. A Szent István Egyetem magántanára, valamint 1987 óta a Strathclyde Egyetem (Glasgow) látogató professzora. Komoly külföldi tudományos és piaci sikereket elért, orvosi műszereket gyártó céget (OncoTherm) alapított 1988-ban, melynek igazgatója. Szakterülete a felületek és interface-struktúrák nem-egyensúlyi folyamatainak (beleértve a biológiai membránok nem egyensúlyi reakcióit) vizsgálata. Kidolgozta a bevonatok vizsgálatára szolgáló lágyröntgen mélységi profil analízist, és segítségével 1978-tól különleges fémüveg bevonatokat fejlesztett ki, melyeket ma már széles körben alkalmaznak itthon és külföldön egyaránt. 1980-tól tett kezdeményezést az ELTE tudományos parkjának kialakítására, mely 1984-ben METALAB néven megalakult és az alkalmazások területére transzformálta át a meglévő szellemi kapacitást. Az utóbbi tíz évben szaktudását az orvosbiológia területén kamatoztatta, kifejlesztve az onkológiai hyperthermia berendezéscsaládját. A jelenleg négyféle berendezésből álló együttest sok külföldi klinika és egyetem (elsősorban az EU tagállamaiból, de Európán kívül is) alkalmazzák nagy sikerrel. Az onkológiai hyperthermia tekintélyes nemzetközi szakértője, fejlesztője. Kettőszázötvennél több hazai és külföldi publikációja és több szabadalma jelent meg, rendszeresen meghívott előadó nemzetközi konferenciákon, több mint 30 országban tartott előadásokat. Több mint tíz hazai és nemzetközi társaság tagja.

Dr. Szendrő Péter

Mezőgazdasági gépészmérnök, akadémiai doktor, a Szent István Egyetem rektora.

Díjat kapott az energiatakarékos zöldtakarmány aprítás és szárítás, a vetőmagelőállítási technológiák, a takarmánybetakarító gépek és technológiák kutatása és fejlesztése, az aprított növényi struktúrák matematikai leírása, a villamos erőterek környezetkárosító és kedvező élettani hatásának vizsgálata, az eltérő dielektromos tulajdonságokon alapuló vetőmagtisztítás elméleti megalapozása és megvalósítása terén elért eredményeiért, a felsőoktatásban kifejtett oktatásszervezési és oktatásfejlesztési munkásságáért.

Budapesten született 1938-ban. Egyetemi tanulmányait mezőgazdasági gépészmérnökként, kitüntetéssel végezte 1963-ban. A mezőgazdasági tudomány kandidátusa, akadémiai doktor. A Géptani Intézet igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, a Szent István Egyetem rektora. A mezőgazdaság gépesítésének elméleti alapjai c. PhD doktori program és 1996-tól a Megmunkált növényi struktúrák modellezése c. MTA által támogatott egyetemi kutatócsoport vezetője. Kiemelkedő eredményeket ért el az aprított növényi struktúra matematikai leírása, az energiatakarékos zöldtakarmány aprítás és betakarítás, a szecskázott lucerna és kukorica szárítás területén. Nemzetközileg elismert a villamos erőterek környezetkárosító (elektroszmog) és kedvező (biostimuláció) élettani hatásával kapcsolatos kutatásai is. Eddig 342 publikációja jelent meg, 4 önálló szak- ill. tankönyvet, jegyzetet írt, 23 további könyvben társszerző, ezek közül 10 könyvet Ő szerkesztett. Megvalósult szabadalmainak száma 11. Ezen kívül a mérnökképzés korszerüsítése, a tehetséggondozás, az új típusú tudósképzés (PhD), az oktatás- és kutatás-szervezés, valamint a távoktatáson alapuló korszerű oktatástechnológia kérdésköreiben ért el figyelemreméltó eredményeket. Alapító alelnöke (1993-97) majd elnöke (1997-2000) az Országos Doktori és Habilitációs Tanácsnak, a Magyar Akkreditációs Bizottság két szakmai bizottságának, a Felsőoktatási Tudományos Tanács választott tagja. MTA közgyűlési képviselő.

Az Apáczai Csere János díj, a Pázmány Péter díj, az MTA Szabadalmi díj tulajdonosa, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetettje, a ZMNE Honoris Causa doktora.

Lepsényi István

Gépész- és gazdasági mérnök, szakközgazdász, a Knorr-Bremse Kft. vezérigazgatója.

A díjat a járműgyártási technológiai rendszerek fejlesztése, a technológiai folyamatok számító-gépesítése, a közúti járműgyártás struktúraváltási koncepciójának kidolgozása, a hazai személygépkocsi gyártás előkészítése és feltételeinek megteremtése, a hazai járműalkatrész-gyártó háttéripar megszervezése terén elért eredményeiért, a rugalmas automatizálás, a robotosítás, a számítógépes tervezés- és gyártás, az anyagmozgatás fejlesztésének témakörében kifejtett ismeretterjesztő tevékenységéért kapta.

Budapesten született 1949-ben. A Leningrádi Műszaki Egyetem elvégzése után az IKARUS-ban dolgozott. Irányítása alatt valósult meg a vállalat első integrált tervező/gyártó rendszere. 1986-tól az IKARUS műszaki igazgatója. 1990-től az AUTOKONSZERN elnök-vezérigazgatójaként előkészítette a SUZUKI és a kormányzat közötti megállapodásokat. 1991-ben a Magyar Suzuki megalapításakor a cég első elnök-vezérigazgatója. Irányította a 15 milliárd forintos esztergomi beruházást. 1995-től a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója. Irányítása alatt a kecskeméti vállalat megnégyszerezte a termelését. Az elért fejlődést a Knorr Minőségdíj (1997) és a Nemzeti Minőségdíj (1998) is bizonyítja. A cégnél 1995-ben megindult a termékfejlesztés. Mind a pneumatikus fékszelepek, mind az elektronikus vezérlőrendszerek szoftvereinek fejlesztésében elért kiemelkedő eredmények hatására, a Knorr-Bremse 1999-ben Budapesten építette fel (OMFB támogatással) az új Kutató-Fejlesztő Központját, amely az első ilyen létesítmény a Magyarországon letelepült multinacionális cégek között. A Menedzserek Országos Szövetsége, a Magyar Minőség Társaság elnöke, a VOSz társelnöke.

A Széchenyi díj tulajdonosa.

Szalóczy Zsolt

Fizikus, a Synergon Informatikai Rt. vezérigazgatója.

A díjat a fényvezető szálas technológia meghonosításában, a hazai kommunikációs technológia elterjesztésében, az integrált adat- és hangátviteli hálózatok megvalósításában, a világszinvonalú technológiai know-how hasznosítására alkalmas és versenyképes szervezet létrehozásában és működtetésében, a magyar szakemberek nemzetközi tekintélyének növelésében vállalt meghatározó szerepéért, az innovációs technológia transzfert elősegítő kiemelkedő szervező és irányító munkájáért nyerte el.

Zebegényben született, 1963-ban. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett 1987-ben fizikus diplomát, majd 1994-ben Executive MBA diplomát az Indiana (USA) állambeli Purdue University-n. A hazai informatikai piac vezető rendszerintegrátorának, a Synergon Informatika Rt.-nek egyik alapítója, igazgatóságának tagja és vezérigazgatója. Pályája kezdetén, 1987-1990 között a Posta Kísérleti Intézetének (ma MATÁV PKI) a kutatója volt. Részt vett az első optikai kábeles távközlési összeköttetések telepítésében, e technológia elterjesztésében. 1990-ben céget alapított azzal a céllal, hogy e korszerű kommunikációs technika üzleti alkalmazását valósítsa meg Magyarországon. 1999-ben a cég részvényeit, elsőként a hazai informatikai vállalkozások közül, bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. A Synergon az ezredfordulóra – alaptőkéje és árbevétele alapján is – a legnagyobb magyar informatikai vállalattá nőtte ki magát. A Híradástechnikai és Informatikai Tudományos Egyesület Intéző Bizottságának, valamint a Technika Alapítvány kuratóriumának tagja.

NEMZETKÖZI GÁBOR DÉNES-DÍJ 2000

DR. BARANYI PÉTER

Villamosmérnök és mérnök-tanár, kutató és oktató.

1970-ben született Kalocsán. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki és mérnöktanári diplomát 1994 és 1995-ben, valamint Ph.D. tudományos fokozatot 1999-ben. 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia Mechanikai Kutatócsoportjának és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszékének dolgozója. Meghívott kutatói alkalmazásban volt a következő egyetemeken: 1996 és 1998-ban Chinese University of Hong Kong, 1997-ben University of New South Wales, Australia, valamint 1999-ben, Harashima Hashimoto Lab. Tokyo University. További kutatói állásokat töltött be a következő egyetemeken: 1996-ban CNRS LAAS Institute in Toulouse és 1997-ben Technical Iniversity of Duisburg, Germany. Kutatási eredményeiből mint meghívott előadó tartott szemináriumokat a következő egyetemeken: 1997 Louisiana State University, USA valamint 1999-ben Chinese University of Hong Kong. 1999-óta a Magyar Fuzzy Társaság titkára.
2000-ben kapott MTA Ifjúsági Díjat.

DR. GEORG PRETZLER

Fizikus, a Müncheni Egyetem oktatója.

1965 szeptember 30-án született az ausztriai Grazban. A grazi műegyetemen fizikai tanulmányokat folytatott, 1991-ben diplomázott és 1994-ben Ph.D. fokozatot szerzett. Műszaki plazmák holografikus diagnosztikájával foglalkozott, és ezen belül új holografikus csatolási módszert dolgozott ki, valamint új, egyszerűsített holográfiás interferométert szerkesztett műszaki tárgyak elemzése céljából. Ezt követően a németországi Garchingban, a Max Planck Institute for Quntumoptics-ban röntgen-lézer fejlesztéssel foglalkozott és röntgenholográfiás módszerek kidolgozásában vett részt, majd átváltott nagyteljesítményű lézerek kutatására és fejlesztésére, továbbá nagyenergiájú kölcsönhatások vizsgálatára. Legújabban lézerdiagnosztikával, valamint lézer segítségével történő neutron és pozitron termelés kérdéseivel foglalkozik. Jelenleg a Müncheni Egyetem ideiglenesen megbízott professzora.