Gábor Dénes-díj 1996 | Gábor Dénes Díj - Novofer Alapítvány

Az ünnepélyes díjátadás programja

Az ünnepélyes díjátadás helyszíne, időpontja és közreműködői:

Magyar Szabadalmi Hivatal, 1996. december 17.

Dr. Göncz Árpád köztársasági elnök

Dr. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

Dr. Gyurkovics Sándor közigazgatási államtitkár (KHVM)

Dr. Szarka Ernő, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke

Dr. Vékás Gusztáv, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese

Dr. Imre József, az OMFB főosztályvezetője

Jamrik Péter igazgató, az alapító képviselője

Garay Tóth János, a kuratórium elnöke

Pohárköszöntőt tartott: Dr. Göncz Árpád köztársasági elnök

Díjazottak

Dr. Harsányi Kálmán

vegyészmérnök, a Richter Rt. kutatója

A díjat a magyar gyógyszerkutatásban tanusított kiemelkedő kreativitásáért, a gyógyhatású vegyületek szerkezetének elemzésében, a szerkezet-hatás összefüggések feltárásában, a szerzett ismeretek felhasználásában, több mint 140 szabadalom kidolgozásában nyújtott alkotó tevékenységéért kapta.

1927-ben született Budapesten. 1949-ben okleveles vegyészmérnök, 1959-ben a kémiai tudományok kandidátusa. 1949-1960 között a Műegyetem Szerves Kémia (Zemplén) tanszékén dolgozott. Azóta megszakítás nélkül gyógyszeripari kutató, illetve kutatás vezető: 1977-ig a Chinoinban, majd attól kezdve a Richter gyárban. Meghatározó szerepet töltött be több mint tíz gyógyszeralapanyag szintézisének kidolgozásában, ezekből eredeti a Sensit és a Libexin. Mintegy 70 publikációjából legalább 15 nagy nemzetközi folyóiratokban jelent meg. Szabadalmainak száma meghaladja a 150-et, ebből több mint harmincat számos országban is elfogadtak. 1989-től címzetes egyetemi tanár.

1992-ben Zemplén-fődíjjal tüntették ki. A Kiváló Feltaláló arany fokozatot négy alkalommal kapta meg.

Dr. Pap Géza

vegyészmérnök, az OLAJTERV vezérigazgatója

A díjat az OLAJTERV-nek Közép- és Kelet-Európa egyik legkorszerűbb műszaki-tervező és engineering vállalatává történt átalakításáért, a világszinvonalú tervező rendszerek bevezetéséért, a környezetvédelmi és minőségi elvárásoknak is megfelelő tervezési technológiák honosításáért kapta.

Élesden született 1942-ben. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerezte 1966-ban, műszaki doktor. Érdeklődése korábbi munkahelyein is a kőolaj feldolgozással kapcsolatos problémák megismerésére, megoldására irányult. A Nagynyomású Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, a BME adjunktusa, a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet tudományos igazgatóhelyettese volt. Jelenleg az OLAJTERV Rt. euromérnöki okleveles vezérigazgatója. Irányításával az OLAJTERV Közép-Kelet Európa egyik legkorszerűbb műszaki tervező és engineering vállalatává fejlődött. Az 1993-ban bevezetett 3D-s Komplex Létesítménytervező Rendszer világszínvonalú, méreteit tekintve egyedülálló a térségben. Több tudományos egyesület és szakmai érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, szakcikkek és egyetemi jegyzet szerzője.

Az Eötvös Lóránd-díj tulajdonosa.

Dr. Öllős Géza

vízépítő mérnök, professor emeritus

A díjat a hazai víz- és szennyvíztisztítási technológiák kidolgozása, a vízellátás, a csatornázás megalapozása területén kifejtett magasszintű szakmai alkotó munkájáért, a hazai szakember utánpótlás nevelésében nyújtott eredményes oktatói, nevelői tevékenységéért nyerte el.

Apácaszakállason született 1928-ban. Okleveles vízépítőmérnök, a műszaki tudomány doktora. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízellátás-Csatornázás Tanszék alapítója és hajdani vezetője. Jelentős tudományos és szakmai eredményeket ért el a kúthidraulika, karszthidraulika, a víztisztítás-, és szennyvíztisztítás technológia területén. Eredményeit közel 150 hazai és nemzetközi közleményben, kongresszusokon, és ugyanennyi előadásban ismertette. A vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás hazai megalapozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Szakkönyvei, nagyszámú jegyzete a szakterület elméleti és üzemeltetési vonatkozásait egyaránt felöleli. Az MTA, az MHT és más hazai és nemzetközi szakmai bizottság tagja, ill. tisztségviselője. Az MHT hivatalos lapjának főszerkesztője volt, jelenleg szerkesztőbizottsági elnök, más lapok szerkesztő-bizottságának tagja.

Az Eötvös Lóránd-díj, a Szent-Györgyi Albert-díj, a Kvassay Jenő-díj ill. más kitüntetések tulajdonosa.

Fodor István

villamosmérnök, az ERICSSON vezérigazgatója

A díjat a modern távközlési technológiák magyarországi meghonosításáért, az ERICSSON világhálózatán belül a magyar kutató-laboratórium és az ország egyik legnagyobb, a világ számtalan távközlési cége által használt számítástechnikai programokat előállító szoftver-fejlesztő szervezetének létrehozásáért nyerte el.

A Szabolcs-Szatmár megyei Mérken született 1943-ban. Okleveles villamosmérnök. Az ERICSSON Távközlési Vállalat vezérigazgatója. Részt vett a hazai mikrohullámú gerinchálózat kialakításában. Meghatározó szerepe volt a magyar híradástechnika export fővállalkozás megszervezésében és irányításában. A távközlés világcégének, az ERICSSON-nak 1990-ben létesült magyarországi vállalatát kezdetektől szervezi és vezeti. A cég ma Magyarország legnagyobb távközlési gyártó vállalata. Irányítása alatt a távközlés több, jelentős, modern technológiáját honosították. Az ERICSSON hálózatban Közép-Európa szakértői központjává vált, melyen belül létrejött az ország legnagyobb szoftver fejlesztő egysége és egy kutató laboratórium. Ennek feladata elsősorban a nagysebességű forgalom analizálási és modellezési kérdések vizsgálata. Távközlési és iparpolitikai publikációk mellett több, hazai és nemzetközi konferencián tartott előadást. A Távközlési Mérnöki Bizottság (TMMB) Híradástechnikai Tudományos Egyesület Intéző Bizottságának tagja, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara alelnöke.

Pomezanski György

magyar-történelem szakos tanár, az MTV szerkesztő-műsorvezetője

A díjat a kutatással, a műszaki fejlesztéssel, a széles értelemben vett innovációval, a találmányok és más műszaki-szellemi termékek hasznosításával és széleskörű elterjesztésével kapcsolatos, műfajteremtő televíziós sorozat létrehozásáért, az innovációs tevékenységet akadályozó tényezők feltárását elősegítő munkásságáért, az értékesülés reálfolyamatait, belső összefüggéseit is bemutató FELKÍNÁLOM és HIDAK című műsorok magalapításáért kapta.

1942-ben Budapesten született. Magyar-történelem szakos tanár. 1968 óta a Magyar Televízió alkalmazásában áll. Kezdetben a műsorszerkesztőségen, majd az ifjúsági osztályon dolgozott szerkesztő, szerkesztő-műsorvezető munkakörben. 1978 óta megszakítás nélkül készíti a FELKÍNÁLOM címmel jelentkező innovációs műsorát, amely a kezdés időpontjában példa nélküli kiállás volt az egyéni kezdeményezés, a piaci verseny és a szinte ismeretlen fogalmú-tartalmú innováció mellett. A Felkínálom és nemzetközi változata, a Hidak adásaiban 18 év alatt több mint ezer innovációs téma került képernyőre. A szerkesztőség különböző szolgáltatásait eddig 110.000 honfitársunk vette igénybe.

Réti Vilmos

kohómérnök, a DUNAFERR Rt. kutatási-fejlesztési igazgatója

A díjat a DUNAFERR sikeres gazdasági tevékenységét biztosító, hatékony kutatási-fejlesztési program kidolgozásában és végrehajtásában tanusított, meghatározó jellegű és kiemelkedő szinvonalú szakmai-irányító munkájáért kapta.

Salgótarjánban született 1949-ben. Okleveles kohómérnök, pályája kezdetétől a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. dolgozója, jelenleg kutatási és fejlesztési igazgatója. Szakterülete elsősorban a hengerlés. Nevéhez fűződik a meleghengermű teljes modernizálásának előkészítésében és megvalósításában való meghatározó jellegű közreműködés. Kezdeményezője és jelenleg is irányítója a DUNAFERR vállalatcsoportnál az ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetésének. Tagja a Veszprémi Vegyipari Egyetem Akadémiai Albizottságának, a Miskolci Egyetem Kohómérnöki Kar Tanácsának, vezetője a Dunaújvárosi Kar Tudományos Tanácsának, elnöke az OMBKE Vaskohászati Szakosztály Hengerész Szakbizottságának. Arany fokozatú újító, több szabadalom, szakcikk és szakkönyv társszerzője.

Szalai Gábor

gépészmérnök, a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár fejlesztő mérnöke

A díjat a RÁBA termékszerkezetének korszerüsítésében kifejett kiemelkedő fejlesztői munkájáért, a világpiacon magas és elismert műszaki szinvonalat képviselő futóművek konstrukciójának kidolgozásában végzett szakmai és irányító tevékenységéért kapta.

Balatonalmádiban született 1947-ben. A Leningrádi Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomájával 1971-ben helyezkedett el a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyárban, mint fejlesztőmérnök. Szinte kezdetektől a különböző járművekhez alkalmas futóművek fejlesztésével foglalkozott, számos új konstrukció kialakításában vállalt meghatározó szerepet. Szabadalmai hasznosításával az elmúlt 20 évben 200 millió dollárt meghaladó árbevételhez jutott vállalata a legigényesebb piacokon. A Futómű Üzletág Gyártmányfejlesztési Főosztályának vezetőjeként döntően járult hozzá a RÁBA termékszerkezetének korszerűsítéséhez, követő fejlesztés helyett több területen – nemzetközi szinten is elismert – iránymutató konstrukciókat dolgoztak ki.