Díjazottak

Dr. Bárczy Pál

Budapesten született, 1941−ben. Okleveles kohómérnök. A műszaki tudomány kandidátusa, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

Szakterülete az anyagvizsgálat, a vas− és fémötvözetek, a röntgen diffrakciós vizsgálatok. Kutatási területe: a gyémántgúlás keménységmérés terheléstől független mérőszámrendszer kialakítása; a korróziós termékek fázisanalízise, a martenzites acél oldott karbontartalmának mérése, az öntött szilárd oldások szerkezetének, továbbá az alumínium alapú szilárd oldatokban lejátszódó kiválási folyamatok, olvadékok eutektikus dermedése gravitációs, vagy gravitációmentes térben való vizsgálata; mikro− és makrogravitációs kísérletek, rendszerek, továbbá eszközök tervezése óriás centrifugában, ejtőtornyokban, űrállomásokon, Al−Ni eutektikus kristályosítási kísérletekkel összefüggésben; sokzónás univerzális űrkemence megtervezésének, megépítésének irányítása, orosz és amerikai (NASA) űrkutatási szervezetek megbízása alapján. Az Interkozmosz keretén belül a kristályosodás folyamatait és berendezéseit kutató team vezetője, az American Society of Materials magyarországi részlegének elnöke, MAB anyagtudományi bizottság elnöke, irányítja a Magyar Asztronautikai Társaság miskolci szervezetét. Tulajdonosa a Forró Albert−díjnak és a Signum Aureum Universitate kitüntetésnek.

Bobest Éva

Budapesten született 1937−ben. Okleveles vegyészmérnök, okleveles műszeres analitikai szakmérnök.

A MOL Rt. Kenőanyag Kutatás vezetője. A kenőanyagok vizsgálatára korszerű szerkezet−csoportösszetétel vizsgáló analitikai technikát vezetett be. A CARRIER márkanéven piacon lévő, több mint 250 tagot számláló és a teljes típusválasztékot felölelő kenőanyagok fejlesztési munkáit irányításával a kutatási részleg végzi. Vezetésével folynak a Magyar Szabványügyi Hivatal által is elismert olajipari szabványosítási munkák. 11 találmány társfeltalálója. Kutatási eredményeit nagyszámú hazai és nemzetközi fórumon megtartott előadásban mutatta be. Számos szakcikke jelent meg. A kenőanyagok fejlesztésében felmutatott munka eredményességének elismeréseként többször részesült iparági és miniszteri kitüntetésben.

Igali Györgyné

Budapesten született, 1941−ben. Vegyésztechnikus, felsőfokú folyamatszervezői és iparjogvédelmi képesítéssel rendelkezik.

Az EGIS Gyógyszerszár Rt. (az Egyesült Gyógyszer−és Tápszergyár jogutódja) újítási irodájának vezetője. Egzaktul megfogalmazott újítási−találmányi szabályzatokat készített, amellyel összhangba hozta az egyéni és a társasági érdeket, mert mindkét fél részére garanciákat tartalmazott. Segíti a kutatókat az alkotó gondolat megszületésétől a megvalósításig, ill. a hasznosításig. Tevékenységi körébe tartozik a bel− és külföldi licenceszerződések megkötése, előkészítése, szabadalmak hasznosítása. Meghatározó szerepe van a vállalat innovációs stratégiájának kidolgozásában és megvalósításában. Miniszteri és OTH−díjban, valamint Invenció−díjban részesült. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület főtitkárhelyettese. Feladata a szakmai konferenciák szervezése, az iparjogvédelmi kultúra terjesztése. Részt vesz az iparjogvédelem, a szerzői jogvédelem és a versenyjog területén a jogszabályalkotás előkészítésében, a tervezetek véleményezésében. A Gazdasági Kamara Szellemi Termék Tagozata elnökségi tagjaként részt vesz a Kamara innovációs politikájának kialakításában, vezetője a Kamara tanácsadó szolgálatának.

Dr. Körtvélyessy Gyula

Budapesten született, 1944−ben. Okleveles vegyész, okleveles vegyipari műveletek szakmérnöke.

A Szerves Vegyipari Kutató Intézet tudományos igazgatója. A kémiai tudomány kandidátusa. A manager tanfolyamot Belgiumban, a Vlerick Schoolban végezte. Részt vett a hazai keténkémia üzemi méretű kifejlesztésében, ipari eljárássá fejlesztette a szintetikus juvenil−hormonok hazai szintézisét, melyet számos szabadalom véd. Irányítója volt néhány jelentős gyógyszer alapanyag, ill. intermedier szintézis kidolgozásának: heparin kinyerés,  llopurinol szintézis, tamoxiten izomerizális metilklorid és etilklorid. 55 szabadalommal és 53 publikációval rendelkezik. Tagja az MTA Vegyi Technológiai és Környezetvédelmi munkabizottságának, főtikárhelyettese a Magyar Kémikusok Egyesületének. Dolgozik a Magyar Kémikusok Lapja szerkesztő bizottságában és a MKE Műszaki Tudományos Bizottságában.

Marczis Gáborné

Tüskeváron született, 1947−ben. Okleveles kohómérnök, a műszaki tudományok kandidátusa.

Az Ózdi Finomhengermű Munkás Kft. ügyvezető igazgatója. Egyetemi tanulmányainak befejezését követően az Ózdi Kohászati Üzemeknél a gyártmány és gyártási folyamatok új, anyag− és energiatakarékos fejlesztésében vett részt. Irányította a Rúd− Dróthengermű beruházást követő technológia kialakítását. Kiemelkedő kutatási, fejlesztési eredményeket ért el a betonacélgyártás területén. Irányításával kidolgozták az elhasznált vasúti sínekből készült szabványos betonacél gyártási technológiáját. Magyarországon gyártott valamennyi új betonacélfajta kifejlesztésének részese. Erről számos hazai és külföldi szakmai elismerés, publikáció, vásári díj, nagydíj, szabadalom tanúskodik. A betonacél gyártásfejlesztése terén végzett munkája eredményeként Állami díjat kapott. A Brüsszelben  és Genfben rendezett találmányi kiállításon bronz ill. ezüstérmet, az Industria ‘93 kiállításon Invenció díjat kapott. Több  szakcikk, szakkönyv, tankönyv írója, a MAB Kohászati Szakbizottság Képlékenyalakítási Munkabizottságának tagja.

Soós Gábor

Budapesten született 1938−ban. Okleveles mérnök, okleveles vasbetonépítő szakmérnök.

Az Út−, Vasúttervező Rt. irodaigazgatója. Magas szintű tervezési gyakorlattal rendelkezik az alagútépítés és mélyalapozás, valamint a vasbetonszerkezetek területén. E téren a legjelentősebb létesítményei a budapesti metróvonalak. Az exportmunkák közül a calcuttai metró, a vasúti alagút Belgrádban, a vízelvezető alagút Algériában, a tripoli metróhálózat tanulmányterve (Líbiában) fűződik munkásságához. Fontosabb feltalálói tevékenysége: részvétel az Europrotaf aranyéremmel kitüntetett egyhéjazatú, vasbetonelemes alagútfalazat kifejlesztésében, közreműködés a bentonitzagyos résfalépítési módszer hazai bevezetésében, teherbíró, pontonként a vasbeton szerkezethez rögzített acéllemez szigetelés találmányi szintű kifejlesztése, a lövelltbetonos alagútépítési módszer hazai bevezetésének előkészítése, többszintes kéregalatti metróállomások kifejlesztése, előregyártott vasbeton szerkezetű peronszerkezet megalkotása. A Közlekedéstudományi Egyesület tagozatának vezetőségi tagja, az Alagútépítési és Mélyalapozási Szakosztály elnöke. A Nemzetközi Alagútépítési Szövetség (ITA/AITES) magyarországi tagozatának titkára, a Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozat tagja. Számos szabadalom, újítás, publikáció szerzője.

Dr. Szundy Tamás

Debrecenben született, 1941−ben. Okleveles mezőgazdasági mérnök, okleveles mezőgazdasági genetikus szakmérnök.

Cimzetes egyetemi docens, a mezőgazdasági tudomány doktora. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének (Martonvásár) tudományos igazgatóhelyettese, egyben tudományos tanácsadója. Szakterülete a hibridkukorica vetőmag termesztése, a külföldi hibridek bevezetése,  vetőmag előállításuk hazai viszonyokra való adaptálása. Az Illinois State University−n (USA) 1982/83−ban folytatott tanulmányainak témái: a kukorica populációk értékelése és javítása, beltenyésztett törzsek előállítása és értékelése, nemesítés speciális tulajdonságokra, kísérleti technikák. 31 magyarországon és külföldön minősített kukorica hibrid társnemesítője, 20 végleges szabadalmi oltalmat kapott találmány társfeltalálója. Kutatási eredményeiről több mint 30 tudományos publikációban számolt be magyar és idegen nyelvű folyóiratokban, ill. kiadványokban. Tagja az Eucarpiának, az MAE Genetikai szakosztály vezetőségének, az MTA Növénynemesítési Bizottságának, az MNE−nek, az American Society of Agronomy−nak.