Alapító Okirat

Az 1989-ben alapított NOVOFER Alapítványt a Fővárosi Bíróság 1284 sorszám alatt vette nyilvántartásba, az 1991. február 21-én kelt, 8. Pk. 65116/2. sz. végzésével, majd a 13. Pk. 65116/15. sz. végzésével 1998. január 1-i hatállyal kezdődően kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősítette.

Alapító Okirat a módosításokkal egységes szerkezetben

(Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény ( a továbbiakban, mint „Civiltv.”) valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban, mint „Ptk.” vagy Polgári törvénykönyv”) rendelkezéseire való tekintettel 2015. január 30. napján módosított okirat)

A NOVOFER Zrt. és jogelődje a NOVOFER Innovációs Közös Vállalat megalakulása óta foglalkozik a kreatív emberek szellemi alkotásaival, know-how-val és más műszaki fejlesztési eredményekkel. Ez a foglalkozás kiterjed az iparjogvédelmi tanácsadástól az újdonságkutatáson, szabadalmi vizsgálatokon át a menedzselésig és a marketing munkáig. Ezek a tevékenységek több szakember munkáját jelentik, elvégzésük idő- és költségigényes. Ugyanakkor nélkülözhetetlenek abból a szempontból, hogy e tevékenységek jelentik a szellemi alkotómunka infrastruktúráját, nélkülük az alkotómunka hatékonysága csökken.

Annak érdekében, hogy az e feladatok végzéséhez szükséges feltételek megteremtését ösztönözze, a NOVOFER Innovációs Közös Vállalat, mint alapító a 2. pontban megjelölt tartós közérdekű célra ezen okirattal Alapítványt hoz létre az alábbiak szerint:

1./ Az Alapítvány neve: Novofer Alapítvány a Műszaki Szellemi Alkotásért

2./ Az Alapítvány célja:

a/ Az alapító innovációs rendeltetésének megfelelően évente díjazni fogja azokat a kreatív szellemű embereket, akik

  • személyes tevékenységükkel közvetlenül segítik az innovatív munkát,
  • kiemelkedő műszaki-szellemi tevékenységet folytatnak,
  • jelentős szellemi alkotást hoztak létre,
  • a környezet védelme területén kimagasló eredményt értek el,
  • példamutató munkájukkal környezetükben élesztik a kreatív kedvet, alkotó szellemet,
  • a vezetésük alatt álló szervezetnél megteremtették az alkotómunka infrastrukturális feltételeit.

b/ Az Alapítvány célja továbbá, hogy azon természetes és jogi személyek számára, akik illetve amelyek az előzőekben részletezett tevékenységeket maguk részéről is ösztönözni kívánják, lehetőséget biztosítson arra, hogy vagyoni hozzájárulással és egyéb felajánlásokkal szándékukat – az ezen Alapítvány működésére vonatkozó szabályok szerint – megtehessék.

c/ Az Alapítvány – vagyonának gyarapítása érdekében – vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.

d/ Az alapító, az Alapítvány céljának megfelelően a Ptk 592. §-a szerint díjkitűzéseket is eszközölhet.

Az Alapítvány céljának megvalósítása érdekében a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban röviden: Civiltv.) 2. § 19. és 20. pontja szerint:

  • tudományos tevékenység, kutatás (A technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 2. § a)-g) alpontok; 5. § (1) bekezdés g) h) i) j) alpontok, 6. § (1)-(2) e) alpont, 2. § a) alpont, 30. § a)-d) alpontok
  • nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
  • kulturális örökség védelme (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 5. § (1) bek.)
  • díjat alapít és adományoz (2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről, 22. § (1) bekezdés a) és b) alpontok)

területeken látja el.

A Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény célja a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése, az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között a nemzeti felsőoktatási intézményrendszer működésének biztosítása. (Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, 1. § (1) bek)

A felsőoktatási intézmény az e törvényben meghatározottak szerint – az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység, mint alaptevékenység folytatására – létesített szervezet. (2. § (1) bek.)

Az Alapítvány a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott állami közfeladatokat lát el az alapítványi célokban megfogalmazott és ténylegesen gyakorolt tevékenységeivel az oktatás, a tudományok művelése és fejlesztése, a tudományos könyvkiadás, a tudományos élet eredményeinek rendszeres értékelése, az eredmények terjesztésének és felhasználásának elősegítése, a tudományos ülések szervezése, pályázatok kiírása, pályadíjak odaítélése, a tudományszervezés a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása terén.

Az Alapítvány az e kategóriákba sorolható tevékenysége során:

  • hazai, nemzeti és nemzetközi Gábor Dénes-díjat adományoz,
  • pályázati úton elnyerhető ösztöndíjak adományozásával is elősegíti a fiatal tehetségek felkutatását, kreatív, innovatív tevékenységük kibontakoztatását, serkenti a tudomány fejlődését, részt vállal a kulturális örökség megőrzésében;
  • az adományozott díj névadójának, Gábor Dénesnek emlékét megőrzi, ápolja, szellemiségét a társadalom tagjai felé közvetíti, munkásságát a jövő nemzedéke elé példának állítja, műveinek kiadását szervezi és ösztönzi,
  • a díjazottakat összefogja, szellemi kapacitásaik hasznosítását a gazdaság erősítése érdekében előmozdítja
  • az innováció feltételrendszerének kidolgozásához illetve a feltételek állandó javításához szakértői, tanácsadói segítséget nyújt,
  • a kiemelkedő műszaki-szellemi alkotásokat népszerűsíti, kiállításokon bemutatja,
  • tudományos és tudománynépszerűsítő konferenciákat, továbbképzéseket szervez

3./ Az Alapítvány céljára rendelt vagyon és felhasználási módja

a/ Az Alapítvány induló vagyona (induló törzsvagyon) 2.000.000,- Ft azaz Kettőmillió forint.
Az Alapítványhoz csatlakozók által felajánlott pénzbeli hozzájárulások, ha azok célját az adományozók eltérően nem jelölik meg, a törzsvagyont gyarapító összegnek tekintendők.

b/ Az Alapítvány a pénzeszközeivel (induló törzsvagyon, pénzbeli hozzájárulások, vállalkozási tevékenység pénzeszközei stb.) önállóan gazdálkodik. A Ptk. 3:391. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően az induló törzsvagyon 2.000.000,- Ft alá nem csökkenhet, ez a vagyonrész legfeljebb banki betétbe helyezhető.

c/ A felajánlott céljuttatásokat a céljuttatást nyújtó előírásai szerint, de jelen okirat keretei között kell felhasználni.

d/ Az Alapítvány működése során felhalmozott vagyon csak az Alapítvány céljaira használható fel, a Civiltv. 34. § (1) bekezdés c) pontja szerint a gazdálkodás során elért eredmény nem osztható fel, az a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítható. (A felhasználás konkrét módját az alapító a közhasznúság keretén belül nem korlátozza, a felhasználás lehet példaszerűen: díjazás, jutalmazás továbbá tanulmányút-, továbbképzés-, konferencia-, szakmai gyakorlat-, könyvkiadás-, kiállítás-, stb. szervezése vagy finanszírozása.)

e/ A (csoportos, egyéni) díjazásnak olyan összegűnek kell lennie, amely a mindenkori értékviszonyoknak és az alapítványi céloknak megfelelően kellő súlyú, vonzó és a tevékenységre ösztönző hatású.

f/ A kezelő szerv (Kuratórium) határozza meg, hogy az Alapítvány vállalkozási tevékenysége éves tiszta nyereségének díjazásra fel nem használt hányada milyen mértékben gyarapítja a törzsvagyont, illetve kerül be az Alapítvány vállalkozási tevékenysége finanszírozásába. A Ptk. 3:391. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően az Alapítvány induló törzsvagyon feletti vagyona kizárólag banki betétbe, alacsony kockázatú, tőkegarantált alapba vagy államilag garantált kötvénybe fektethető be.

g/ Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást semmilyen formában nem fogadhat el és pártokat semmilyen formában nem támogathat, országgyűlési képviselőjelöltet nem állíthat, nem támogathat.

h/ Az Alapítvány éves közhasznúsági melléklete a tárgyévet követő naptári év június 30. napjáig az Alapítvány honlapján (www.novofer.hu/alapítvány/közhasznúsági mellékletek) nyilvános közzétételre kerül. A közhasznú tevékenység lényeges kérdéseiről szóló határozatok és jegyzőkönyvi részletekbe történő betekintés az Alapítvány székhelyén a kuratóriumi elnök útján biztosított azzal, hogy a betekintésre vonatkozó engedély akkor tagadható meg, ha annak megadása személyiségi jogot vagy az üzleti titok védelmét sértené. A 2012. évtől kezdődően a szabályszerűen elfogadott beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet az Alapítvány az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezi és közzéteszi, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 39. § és 40. § szerint eljárva.

4./ Az alapítványi vagyont a NOVOFER Innovációs Közös Vállalat jogutódja a NOVOFER Zrt. vezérigazgatója, mint az alapító képviselője által kinevezett 6 főből álló (egy elnök és 5 tag) kezelő szerv (Kuratórium) gondozza és kezeli.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

A kuratóriumi tagság a felkérés írásbeli elfogadásával kezdődik. Az egyes ciklusok időtartama 4 azaz négy év.

A kuratóriumi tagság megújítható.
A kuratóriumi tagság megszűnik:

  • meghatározott időpont lejártával,
  • kuratóriumi tagságról való lemondással,
  • elhalálozással,
  • visszahívással,
  • felmentéssel,
  • a kurátor cselekvőképességének a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben történő korlátozásával,
  • a kurátorral szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A Kuratórium tagját (tagjait) az alapítói jogok gyakorlója visszahívhatja, ha az alapítvány célját közvetlenül veszélyezteti, illetve felmentheti, ha objektív körülmények folytán (pl. súlyos és tartós betegség) a tevékenység ellátásában tartósan akadályozott.

A Kuratórium elnöke:

  • Dr. Gyulai József akadémikus

A Kuratórium tagjai:

  • Dr. Blaskó Gábor vegyészmérnök, akadémikus
  • Dr. Drozdy Győző villamosmérnök
  • Havass Miklós matematikus
  • Karsai Béla MBA Master Economist
  • Dr. Pap László villamosmérnök, akadémikus

Az Alapítványt a Kuratórium elnöke (Elnök) képviseli. Az Elnök irányítja az Alapítvány tevékenységét és munkáltatói jogokat gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései szerint.

A Kuratóriumot az Elnök szükség szerint, de évente legalább két alkalommal igazolható módon hívja össze, de az összehívást a Kuratórium vagy a Felügyelő Bizottság bármely tagja vagy az Alapító képviselője is kezdeményezheti. A kuratóriumi ülésekre szóló, a napirendi pontokat tartalmazó meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés időpontját legalább 8 nappal megelőzően kell a tagoknak eljuttatni. Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.

A Kuratórium döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A Kuratórium határozatképes, ha a mindenkori kuratóriumi összlétszám több mint fele (azaz legalább 4 fő) jelen van.

A Kuratórium határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozathozatal során csak a Kuratórium tagjai szavazhatnak. Titkos szavazást kell elrendelni, ha azt a jelenlévő kuratóriumi tagok közül legalább kettő indítványozza.

A Kuratórium elnöke írásbeli szavazást rendelhet el minden igennel vagy nemmel megválaszolható kérdésben. Írásban érvényesen szavazni az írásbeli előterjesztésben szereplő határozati javaslat aláírásával és az aláírt dokumentumnak az Alapítvány titkárához való visszaküldésével lehet. Az írásbeli szavazatokat a kuratóriumi ülésekről készült jegyzőkönyvekkel együtt meg kell őrizni. Az írásbeli szavazatokat ugyanúgy kell értékelni, mintha azokat a Kuratórium tagjai a kuratóriumi ülésen hozták volna.

A kuratóriumi határozathozatalban nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek a hozzátartozója, vagy élettársa (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. A Kuratórium Elnöke és tagjai között összeférhetetlenség nem állhat fenn, sem egymással sem az Alapító képviselőjével rokonságban nem lehetnek.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (kurátora) az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A Kuratórium elnökének és tagjainak e minőségükben kifejtett tevékenységükért fizethető tiszteletdíj maximális mértéke nem haladhatja meg a minimálbér 30 %-át.
A Kuratórium elnöke és tagjai a kuratóriumi tevékenységükön túli munkavégzésért részesülhetnek egyéb díjazásban és költségtérítésben.

A Kuratórium ülései nyilvánosak, azokon általában az Elnök, a tagok, az alapító képviselője, a Titkár, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint az Elnök által meghívott személyek vesznek részt.

Zárt ülés rendelhető el, ha azt a Kuratórium elnöke, ill. a Kuratórium bármelyik tagja, a törvényesség képviselője, az Alapító, az Felügyelő Bizottság elnöke, vagy a titkár indítványozza. Zárt ülésre szóló indítvány akkor tehető, ha az üzleti titok vagy a jó hírnév védelme azt indokolja.

A zárt ülés elrendeléséről a Kuratórium szavazással határoz.

A Kuratórium üléseiről, határozatairól jegyzőkönyv készül. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell:

  • a meghozott döntés tartalmát,
  • a döntés időpontját,
  • a döntés hatályát,
  • a döntés minősítését (egyhangú vagy többségi)
  • nem egyhangú döntés esetén a döntést támogatók, ellenzők, ill. a szavazástól tartózkodók nevét

A meghozott és díjkitűzést tartalmazó döntésekről a díjakkal érintett (nyertes) személyeket 30 napon belül írásban kell értesíteni.

A Gábor Dénes díjban részesített szakemberek nevét és rövid szakmai életrajzát, egyéb díjazottak nevét az Alapítvány éves kiadványában és a honlapon nyilvánosságra kell hozni.

A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az alapítványi célok megvalósítása, az ahhoz szükséges eszköz és célrendszer meghatározása;
  • döntés a költségvetésről, a rendelkezésre álló források felhasználásáról;
  • csatlakozások szabályozása;
  • nemzetközi díjbizottság megalakítása, működési feltételeinek szabályozása, működésének felügyelete;
  • az évenkénti díjazásokra, illetve támogatásokra fordítható összegek mértékének és a juttatás feltételeinek meghatározása;
  • a pályázati feltételek-, a pályázókkal szembeni szakmai követelmények meghatározása;
  • a pályázati díjak (ösztöndíjak, Gábor Dénes díjak, kutatási támogatások) minimális és maximális értékének megállapítása;
  • a Gábor Dénes díj odaítélése;
  • a Szervezeti és Működési Szabályzat, az éves (mérleg)beszámoló, a Közhasznúsági melléklet, a Számviteli politika és mellékleteinek elfogadása;

Az ügyviteli feladatok ellátásával titkárt (Titkár) kell megbízni. A Titkárt az Alapító képviselőjének javaslatára az Elnök jelöli ki és a Titkár feletti munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. A Titkár feladataival, hatáskörével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Kuratórium által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

Az Alapítvány számlájáról történő kifizetéseket, átutalásokat a Kuratórium elnöke vagy egyik tagja és titkára utalványozza.

Felügyelő Bizottság:

Az Alapítvány Felügyelő Bizottsága 3 tagból áll, mely a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző Kuratóriumtól elkülönült szerv.
A Felügyelő Bizottság Elnökét és két tagját az Alapító képviselője jelöli ki és kéri fel a Kuratóriumi tagság időtartamával megegyező időszakra. A Felügyelő Bizottsági tisztség megújítható.

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga alakítja ki. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza, azt az esetet kivéve, ha a jelenlévő tagok száma 2 azaz két fő, amely esetben egyhangúlag hozhat határozatot a Felügyelő Bizottság.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Titkártól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság tagja a közhasznú szervezet kuratóriumi ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • a szervezet működtetése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

A Kuratórium ülését a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki

  • a Kuratórium elnöke vagy tagja,
  • a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
  • a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Alapítvány által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatást,
  • az előzőekben felsorolt személyek hozzátartozója.

A Felügyelő Bizottság elnöke

  • Dr. Inzelt Péter okleveles könyvvizsgáló, kandidátus

A Felügyelő Bizottság tagjai:

  • Dr. Ábrahám László villamosmérnök
  • Mokry J. Ferencné gépészmérnök

5./ Az Alapítvány székhelye: 1112 Budapest, Hegyalja út 86.

6./ Az Alapítvány határozatlan időre jön létre azzal, hogy az alapítványi célra befizetett vagyon nem követelhető vissza. Az alapító megszűnése esetén a meglévő vagyon és az Alapítvány kezelés – változatlan céllal – az alapító jogutódjára száll. Az alapító felszámolása esetén az alapítványi vagyonra a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, illetve a felszámolásról szóló mindenkori jogszabályok az irányadók.

Az itt nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, valamint az alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai vonatkoznak.

NOVOFER Távközlési Innovációs
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Jamrik Péter vezérigazgató, Alapító